Cseke Attila és Tánczos Barna immár két-két minisztériumot vezetnek
A szenátus és a képviselőház együttes plénumát a Románia egyetlen esélye a túlélésre a Cîţu-kormány menesztése! címet viselő bizalmatlansági indítvány felolvasására csütörtök délután négy órára hívta össze Ludovic Orban és Anca Dragu, az alsó- és a felsőház elnöke. A határozatban a házelnökök több olyan korábbi alkotmánybírósági döntésre is hivatkoznak, amelyek lehetővé teszik a plénum összehívását. Ugyanakkor Orban szerdán, parlamenti nyilatkozatában felhívást intézett minden politikai vezetőhöz, „gondolja át a helyzetet, vegyen aktívan részt a válság mielőbbi megoldásában”, mivel a választási kampányban „a béke és a stabilitás éveit ígérték” az állampolgároknak. Mint megállapította, a kormányválság az ország külföldi megítélését is negatívan befolyásolhatja.
Orban szerint a bizalmatlansági indítvány „bárminemű bojkottálása merénylet a demokrácia és a jogállam ellen.” Kifejtette, a képviselők és szenátorok parlamenti jelenléte nem fakultatív jellegű, és a Szociáldemokrata Párt (PSD) eljárásbeli „trükkjei”, amelyekkel megpróbálja megakadályozni a bizalmatlansági indítvány törvényes menetét, „átlépik az alkotmányosság kereteit, és olyan praktikák, amelyeket a közvéleménynek szankcionálnia kellene”.
Panaszt emel a kormány az alkotmánybíróságnál
A kormány ezzel szemben az alkotmánybíróságnál emel panaszt a parlament ellen, mivel úgy értékeli, hogy az USR PLUS pártszövetség szabálytalanul terjesztett be a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) közösen bizalmatlansági indítványt saját kormánya ellen – jelentette be szerdán Florin Cîţu.A miniszterelnök azt is szabálytalannak nevezte, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségét betöltő Ludovic Orban a házbizottság jóváhagyása és a PNL által emelt szabályossági kifogások kivizsgálása nélkül csütörtökre összehívta a parlament ülését, hogy az USR PLUS ismertethesse kormánybuktató indítványát.A tisztújításra készülő, és ezért megosztott PNL, Cîţut támogató politikusai korábban azzal próbálták elérni az indítvány vitájának elnapolását, hogy óvást emeltek az indítványhoz mellékelt, online beküldött vagy fénymásolt aláírások szabályossága ellen, de nem tudták megszavaztatni a házbizottságban panaszuk kivizsgálását.
Kelemen: nincs alternatívája a koalíciónak
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes szerint nincs alternatívája a PNL, az USR PLUS szövetség és az RMDSZ alkotta kormánykoalíciónak. Kifejezte reményét, hogy a két pártban esedékes tisztújítás után az USR PLUS visszatér a koalícióba. A politikus a Tíz perc Bukarest című, kormányzati videotájékoztatójában fejtette ki álláspontját a politikai válságról. Megállapította: Romániában példátlan, hogy „egy magát progresszívnek, liberálisnak nevező párt, (az USR PLUS – szerk. megj.) összefogjon egy neolegionárius, szélsőjobboldali, idegen- és magyar gyűlölő párttal (az AUR-ral – szerk. megj.)”, és bizalmatlansági indítványt terjesszen be saját kormánya ellen.
„Még mindig van innen visszaút, bízom benne, hogy a következő hetek jobb belátásra fogják bírni a kollégákat” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. Elismerte, a továbblépést nehezíti, hogy mind a PNL, mind az USR PLUS tisztújításra készül, ezért a koalíciós együttműködés helyreállítása szerinte csak október 2-a, az USR PLUS kongresszusa után lehetséges. A kisebbségi kormányzás lehetőségére utalva leszögezte: az országnak inkább az lenne az érdeke, hogy egy „tiszta, világos többség” legyen a parlamentben.
Az RMDSZ elnöke szerint a koalíciós válságtól függetlenül a kormánynak „a polgárok mindennapi gondjaival kell foglalkoznia, és legfontosabb feladata a téli időszakra történő felkészülés”. Kifejtette: gyors megoldást kell találni az energiaárak „megmagyarázhatatlanul gyors, brutális” emelkedésének ellensúlyozására. Az RMDSZ ezért az energiaárak jövő tavaszig tartó befagyasztását szorgalmazza, és annak az évek óta vitatott jogszabálynak az életbe léptetését sürgeti, amely kormányzati támogatást nyújt a rászorulóknak a villany- és gázszámlák kifizetéséhez.
Intézményes szintű az Orban-Cîţu konfliktus
A parlament ellen beterjesztett alkotmányossági kifogással intézményes szintre emelkedett a Cîţu-Orban konfliktus. A kormányfő júniusban került szembe a liberális pártot vezető Orbannal, miután bejelentette, hogy ő is megpályázza a PNL elnöki tisztségét. A bizalmatlansági indítvány parlamenti vitájának időzítése kulcsfontosságú a liberális párton belüli hatalmi harc szempontjából. Az USR PLUS-nak és AUR-nak ugyanis elvileg jó esélye van a Cîţu-kabinet megbuktatására, ha megszerzik a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező, ellenzékben levő PSD támogatását. A román média szerint Cîţunak alapvető érdeke, hogy tisztségben lévő és nem frissen megbuktatott miniszterelnökként vegyen részt szeptember 25-én a PNL tisztújító kongresszusán.
A PNL Cîţut támogató vezető testülete szerdai értekezletén határozatba foglalta: egyetlen PNL-tag sem vehet részt olyan parlamenti eljárásban, amely a saját kormánya megbuktatását célozza, és aki ezt megszegi, szankciókra számíthat. Azt is leszögezték, hogy a PNL nem fog a PSD-vel közösen kormányt alakítani. Megállapodtak továbbá abban, hogy a bizalmatlansági indítvány szabályosságának kivizsgálásáig a liberálisok bojkottálni fogják azokat a parlamenti üléseket, amelyeken az indítványt próbálják napirendre tűzni.
Cîţu: a PNL végrehajtja a vállalt reformokatA kormányválság feloldásának módjára vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Cîţu kifejtette: a PNL felelősségteljes párt, amely érdekelt a kormányzás folytatásában, és végre fogja hajtani azokat a reformokat, amelyekre vállalkozott.„Mi nem vagyunk elkényeztetett gyermekek, akik veszik a játékaikat, és elmennek, amikor az első problémába ütköznek” – tette hozzá a miniszterelnök, arra utalva, hogy a liberálisok szerint a néhány éve alakult URS PLUS a „politikai éretlensége” és a kormányzati tapasztalat hiánya miatt nem volt képes a koalíciós együttműködésre. Mindazonáltal a miniszterelnök lehetségesnek nevezte a jobbközép kormánykoalíció helyreállítását, ha az USR PLUS visszavonja a bizalmatlansági indítványt.Kedden este Klaus Iohannis a hivatalában fogadta Dan Barna távozó miniszterelnök-helyettest, az USR PLUS társelnökét, aki aztán úgy nyilatkozott, hogy a „jóindulatú, formális” találkozó nem tért ki a lehetséges megoldások elemzésére.
Iohannis a szerdán aláírt dekrétumokban Cristian Ghinea uniós alapokért felelős tárcavezető helyett ügyvivő miniszternek nevezte ki magát Florin Cîţu kormányfőt. A szállításügyi minisztérium vezetésével Cătălin Drulă helyett ideiglenesen Dan Vîlceanu pénzügyminisztert, az egészségügyi tárca irányításával Ioana Mihăilă helyett Cseke Attila fejlesztési minisztert bízta meg. Claudiu Năsui helyére ügyvivő gazdasági miniszterként Virgil Popescu energiaügyi tárcavezető került, az innovációért és digitalizációért felelős ügyvivő miniszternek pedig Tánczos Barna környezetvédelmi minisztert tette meg Iohannis az USR PLUS-os Ciprian Teleman helyett.
