A nép ügyvédje a szükségállapot bevezetésére vonatkozó 1999/1-es sürgősségi kormányrendelet két cikkelye, illetve az ezt módosító 2020/34-es kormányrendelet ellen nyújtott be alkotmányossági kifogást.
Weber érvelése szerint a jogszabály azért alkotmányellenes, mivel olyan területeken engedélyezi az államfőnek a jogalkotást, amelyekről csak a törvényhozó testület dönthet sarkalatos törvények módosításával, az emberi jogok gyakorlásának korlátozásával.
Az ombudsman ezen kívül azt is kifogásolta, hogy a jogszabály túlságosan általános, és nem határoz meg egyértelműen követendő magatartásformát, így a hatóságok képviselőinek nincsenek konkrét kapaszkodóik a kihágások megállapítására. Ugyanakkor a kiróható bírság összegét sem állapítja meg pontosan a jogszabály, amelynek következtében a rendőrök szubjektív megítélésétől függ a bírságok összegének a meghatározása.
A döntés következtében több ezren fordulhatnak a bíróságokhoz, mivel jogtalannak tarthatják a rájuk kirótt bírságokat. Marcel Vela belügyminiszter az elmúlt napokban elismerte, hogy történtek visszaélések ezen a téren, mindezt azzal magyarázta, hogy a rendőrök között sok a fiatal, akik alig hat hónapos képzésben részesültek.
Az alkotmánybíróság ugyanakkor helyt adott a legfelső bíróság és a nép ügyvédje által a külön nyugdíjakat eltörlő törvény ellen benyújtott óvásoknak. A legfelső bíróság január 30-án döntött úgy, hogy előzetes normakontrollt kér a bírák és az ügyészek külön nyugdíját is eltörlő törvény kihirdetése előtt, amelyet a képviselőház január 28-án fogadott el. A testület szerint a törvény többek között sérti a bírák függetlenségét biztosító elvet, és negatívan érinti az ügyészek alkotmányos státuszát.
Szintén január 30-án a nép ügyvédje is bejelentette, hogy ő is alkotmányos kifogást emelt a képviselőház által elfogadott, a külön nyugdíjak eltörlését előíró törvény ellen.
