Alapkőletétel és Bocsárdi-bemutató a szatmári színháznál
Vissza

Alapkőletétel és Bocsárdi-bemutató a szatmári színháznál

Színháztörténeti pillanat és igazi ünnepnap lesz a Harag György Társulat számára május 17-e, amikor a Hám János (egykori Bem) utcában leteszik az alapkövét Szatmárnémeti új stúdiószínházának az évekkel ezelőtt összedőlt Bem utcai zsinagóga (Machzike Hatorah imaház) helyén. A pénteken, 14 órától tartott ünnepi alapkőletételt Csirák Csaba könyvének a bemutatója követi 17.30-kor a Grandstandban (a színházi büfében). Ezt követően 18 órától a Hatvanöt év krónikája című DVD-adatbázist mutatják be, amely fotókkal, videókkal, tanulmányokkal, interjúkkal és kritikákkal tekint vissza a társulat történetére, olvasható a szatmári színház közleményében.

A nap másik fénypontja a Scapin című előadás bemutatója lesz, a kétszeres UNITER- és Jászai-díjas Bocsárdi László rendezésében.

Az eseményről tartott sajtótájékoztatón Bessenyei Gedő István társulatigazgató őszinte örömmel üdvözölte Bocsárdi második szatmári munkáját. Mint mondta: a Scapin furfangjaiként ismertté vált darabot a budapesti Nemzeti Színház dramaturgja, Rideg Zsófia fordította újra, Szatmáron pedig Benedek Zsolt és Bocsárdi László átdolgozásában kerül bemutatásra. Az előadás magán viseli Bocsárdi László utánozhatatlan formavilággal dolgozó, markáns rendezői kézjegyét.

A neves színházi ember már több alkalommal rendezett Molière-t, de mint mondta, sokáig úgy érezte, a Scapinre még várnia kell. Ez a darab ugyanis összefoglalja a szerzőnek a világhoz fűződő viszonyát, felvetve azt az alapvető kérdést, hogy van-e helye a művésznek, azon belül a színháznak a pénz-orientált világunkban?

Az előadás szereposztása némiképp meghökkentő, a címszereplőt ugyanis férfi színész helyett ezúttal egy színésznő, Márkó Eszter alakítja. „Ebben az előadásban nem tematikailag, hanem a szerep megformálásának módja miatt lényeges, hogy Scapin nő legyen. (…) Scapin a művész és a művészet megtestesítője, és bár a művészetnek nincsen biológiai neme, a művészben mégis benne van az a fajta hihetetlen empátia, ami elsősorban a nőben van meg, aki magában hordozza az új élet születésének lehetőségét is. Nem akartam, hogy pusztán a klasszikus férfi szolga archetipikus játékossága legyen jelen a színen. Emellett számomra Márkó Eszter már a darab első felvetődése óta azonnal behozta Scapin figuráját. Ahogy Hamletet is csak akkor szabad műsorra tűzni, ha adott egy igazi Hamlet-színész, úgy a Scapint is csak egy igazi Scapinnel lehet megoldani. Márkó Eszter pedig hordozza magában a szerepet” – mondta Bocsárdi László, aki korábban a Tévedések vígjátéka felújításakor már dolgozott a Szatmárnémetiben gyakori vendégnek számító színésznővel. 

Benedek Zsolt dramaturg kifejtette: az eredeti francia szöveghez leginkább hasonlító, de aktuális magyar nyelvet használó fordítást dolgozták át Bocsárdi Lászlóval. Az egyszerűsített cím pedig a markáns változtatásra utal: nem a címszereplő cselekedetei, hanem a lénye és lelki világa áll a középpontban.

Az előadás szereplői: Diószegi Attila, Rappert-Vencz Gábor, Márkó Eszter, Budizsa Evelyn, Bodea Tibor, Nagy Csongor Zsolt, Orbán Zsolt, Moldován Blanka, Zákány Mihály és Budai József.

A díszlet Bartha József UNITER-díjas művész tervei alapján készült, az előadás szokatlanul színes, meseszerű jelmezeit pedig Kiss Zsuzsa tervezte. A zenét Bocsárdi Magor szerezte, a színészek mozgását Bezsán Noémi koreografálta.

(Borítókép: Sajtótájékoztató az ünnepi eseményről a Grandstandban, balról jobbra – Benedek Zsolt, Bocsárdi László, Bessenyei Gedő István, és Kiss Zsuzsa. Fotó: Harag György Társulat)


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Cannes – Dél-koreai thriller ...
Nagy erőkkel keresik a lyoni robbantót
EU gyorstalpaló, avagy mire és miért ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ