Népszavazás - A székelyföldi megyékben mérték a legalacsonyabb részvételi arányt (FRISSÍTVE)

Illyés Gergely: a választók szerint nem volt tétje a referendumnak

Népszavazás - A székelyföldi megyékben mérték a legalacsonyabb részvételi arányt (FRISSÍTVE)
A szavazati joggal rendelkező állampolgárok 20,96%-a adta le voksát a család alkotmányos meghatározásának módosításáról szóló referendumon - közölte a Központi Választási Iroda (BEC) a hétfő reggel 9 óráig feldolgozott adatok alapján. Ezek szerint összesen 3.778.716 állampolgár járult az urnák elé, közülük 3.461.581 (91,61%) szavazott az IGEN és 242.671 (6,42%) a NEM válaszra. 74.414 szavazat (1,97%) érvénytelen volt. Az összesen 19.040 szavazókörzet közül 18.724 eredményeit összesítették hétfő reggel 9 óráig, ez 98,3%-os feldolgozottságot jelent.

ÖSSZEFOGLALÓ

A Központi Választási Iroda (BEC) este 9 órakor közzétett adatai szerint a népszavazáson a választásra jogosultak 20,41 százaléka vett részt, ez az arány pedig nem elégséges a referendum érvényességéhez, amihez legkevesebb 30 százalékos részvétel kellett volna. Suceava volt az egyetlen megye, ahol meghaladta a 30 százalékot (30,64) a részvétel. Magas részvétel jellemezte a két napos referendumot Dâmbovița (28,98 %), Bihar (28,92%), Olt (27,19%) és Beszterce-Naszód (26,95%) megyékben, a legkevesebben pedig Kovászna (8,50%) és Hargita (11,12%) megyékben mentek el szavazni.
Kolozs megyében a referendumon való részvétel 18,61 százalék volt az urnazáráskor.

A vártnál és az előrejelzettnél sokkal alacsonyabb volt a szombaton és vasárnap megtartott referendumon a részvétel: a Központi Választási Iroda este 7 órakor közzétett adatai szerint addig a szavazásra jogosultak 18,87 százaléka ment el szavazni az alaptörvény módosításáról, miszerint a család “egy férfi és egy nő önkéntes elhatározásával létrehozott házasságon” alapul. A referendum akkor sikeres, ha a részvétel túllépi a 30 százalékos érvényességi küszöböt, és akkor eredményes, ha az igen szavazatok aránya meghaladja a választói névjegyzékben szereplők számának 25 százalékát.

Szombaton és vasárnap összesen 28 órán át tartottak nyitva a szavazóhelyiségek, a kétnapos voksolás mindenütt vasárnap este 21 órakor ért véget.

Teljes érdektelenség szombaton

A vártnál és az előrejelzések szerint is beharangozottnál jóval alacsonyabb választói részvétel jellemezte a romániai kétnapos alkotmánymódosító népszavazást, amelyen a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alaptörvénybe iktatásáról kellett döntenie csaknem 19 millió választópolgárnak.

Az első napon a központi választási iroda(Biroul Electoral Central, BEC) becslése szerint országszerte 1 millió 46 ezer választó, a névjegyzékben szereplők 5,72 százaléka járult az urnákhoz. A magyar többségű megyék már szombaton sereghajtók voltak: a nap végéig Hargita megyében a jogosultak 2,22, míg Kovászna megyében a jogosultak 2,31 százaléka adta le voksát. A legmagasabb részvételt a népszavazás első napján Bihar megyében regisztrálták, ahol a névjegyzékben szereplők 8,67 százaléka járult az urnákhoz.

A szombati alacsony részvételből senki sem sietett elhamarkodott következtetést levonni, hiszen szokás szerint a választásokat általában vasárnap rendezik. A vezető politikusok - köztük a magyar pártok vezetői is - részvételre buzdították a szimpatizánsaikat.

Vasárnap növekedett valamelyest a részvételi kedv

Vasárnap növekedett valamelyest a részvételi kedv a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alaptörvénybe iktatásáról tartott népszavazáson. A központi választási bizottság mintavételezésen alapuló becslése szerint 13 óráig (a szombaton leadott voksokat is beleértve) országszerte megközelítőleg 2 millió 135 ezer választópolgár járult az urnákhoz, vagyis a választói névjegyzékben szereplők 11,67 százaléka. Ellenben továbbra is sereghajtók voltak még délben Kovászna megye (4,97 százalék)és Hargita megye (6,19 százalék). A legmagasabb részvételt pedig továbbra is (17,03 százalékot)Dambovita megyében jegyezték fel, ezt követte Bihar megye (15,99 százalékkal), valamint Suceava megye (15,59 százalékkal).

Tovább nőtt a szavazási kedv 16 óráig, a szavazásra jogosultak 15,21%-a adta le voksát. A BEC honlapján közzétett adatok értelmében 2.781.918 szavazópolgár voksolt 16 óráig, közülük 1.426.989 városon, 1.354.929 vidéken. Kolozs megyében 14,1 százalék volt a részvételi arány a jelzett időpontban. Legtöbben Suceava megyében mentek el szavazni kora délutánig.

A központi választási iroda este 7 órai adatai szerint a részvétel 18,87 százalék volt. Akkor összesen 3.450.189 román állampolgár adta le a szavazatát két nap alatt: vidéken 1.744.631 (50,56%), városon pedig 1.705.558 (49,44%) személy szavazott a választási jegyzékben szereplők közül. Legtöbben Suceava megyében szavaztak (28,79%), ezt követi Dâmbovița (26,8%), Bihar (26,6%), Botoșani (25,2%) és Neamț megye (25%). Sereghajtók Kovászna (7,89%), Hargita (10,2%), Tulcea (13,3%) és Konstanca (13,7%). A fővárosban a szavaztra jogosultak 14,6%-a ment szavazni este 7 óráig, Kolozs megyében pedig 17,18% volt a részvétel.

A külföldön tartózkodók közül 111.457 személy élt a szavazati jogával, legtöbben egy londoni szavazókörben jelentek meg, 5.466-an.

Kevés rendellenességet jeleztek

Komolyabb fennakadás sehol sem volt. Szombaton reggel mintegy 60 szavazókörzet vezetője nem jelent meg, így őket helyettesíteni kellett, ezért néhány szavazóhelyiség később nyitott csak meg. Az egyik szavazókörzetnél egy ittas férfi okozott botrányt, akinél az őt előállító csendőrök gumilövedékes pisztolyt is találtak. Volt, akit nem engedtek útlevéllel szavazni, és néhány helyen felmerült a kettős szavazás gyanúja is: ezek kivizsgálására büntetőjogi eljárás indult.
    Annak ellenére azonban, hogy kevés volt az incidens, az alkotmánymódosítás ellenzői máris csalással gyanúsították a választási hatóságot. Egyrészt azért, mert (bár a népszavazás érvényessége szempontjából kulcskérdés volt a részvétel) a referendumon nem használták a részvételi adatoknak a 2016-os választásokon alkalmazott valós idejű követését és a többszöri voksolás kiküszöbölését megkönnyítő új informatikai rendszert sem. A mintavételezésen alapuló részvételi becsléseket a központi választási bizottság közölte egy előre meghatározott menetrend szerint. Másrészt a hazai média közvetlenül a szavazás előtt szembesült azzal, hogy a választási hatóság (AEP) a részvételi arányt az állandó névjegyzékben szereplő, romániai lakcímmel rendelkező állampolgárokhoz viszonyította. Kimarad tehát a számításból és vélhetően a 30 százalékos érvényességi küszöb megállapításánál sem veszik figyelembe a külföldi lakcímmel rendelkező mintegy 600 ezer román állampolgárt, akik azonban – román állampolgárként - voksolhattak külföldön, ha feliratkoztak a pótlistára.

 “Fantomszavazókat” is vártak két fővárosi szavazókörben
Két bukaresti szavazókörben a névjegyzékben szereplő csaknem ötezer választópolgár egyike sem voksolt a kétnapos alkotmánymódosító népszavazáson - közölte vasárnap a Mediafax hírügynökség. Ionica Anton, az egyik érintett szavazókör elnöke elmondta: a teljes választási bizottság szavazópecsétekkel, szavazólapokkal, nyomtatott választási útmutatókkal és szabályzatokkal felfegyverkezve már második napja hiába várta, hogy legalább egy szavazó betegye hozzájuk is a lábát. Miután rájöttek, hogy a névjegyzékben szereplő valamennyi szavazójuk lakcíménél ugyanaz az utcanév és házszám szerepel, arra a következtetésre jutottak, hogy olyan, a Moldovai Köztársaságból származó polgárokról lehet szó, akik csak a román iratok megszerzése érdekében jelentkeztek be az illető címre, valójában azonban valamelyik másik uniós országban dolgoznak.

Romániában átlagosan ezer választópolgár jut egy szavazókörre, úgyhogy a bukaresti ház csaknem ötezer lakójának akár öt választási bizottságot is kirendelhettek volna, de "bezsúfolták" őket két szavazókörbe nevük kezdőbetűje alapján. Abban a szavazóhelyiségben, amelyet a fantomház lakóközössége A-tól K betűig terjedő része számára rendeztek be, egyetlen voksoló sem érkezett, a másik körzet választási bizottságának tagjai viszont megdolgozhattak juttatásukért: náluk 12, Bukarestbe látogató turista iratkozott fel és szavazott pótlistára.

Spring polgármestere vízbevezetést ígért a szavazóknak

Fehér megye településének, Springnek a polgármestere, Daniel Rusu bejelentette, a községhez tartozó azokon a településeken kezdi el a vízhálózati munkálatokat, ahol a legtöbben szavaznak a referendumon a család érdekében – írta a Hotnews hírportál. Az elöljáró Facebook bejegyzésében köszönte meg a szavazáson való részvételt a lakosságnak, és bejelentette, hogy elismerésből illetve tiszteletből a szavazásért, legtöbb egy hónapon belül megkezdik a vízhálózat kiépítésének munkálatait Springben, ahol a legtöbben járultak az urnákhoz. Vasárnap a délután 4 órai eredmények szerint a községben 28,15 százalékos volt a részvétel a referendumon, Fehér megyében pedig ez az arány az említett időpontban 16,34 százalék volt.

A Kolozs megyei Sajgón 104%-os részvétel

Vasárnap délben Kolozs megyében Sajgón, a Déstől nyugatra alig 15 kilométerre levő faluban szavaztak a legtöbben, pontosabban mindenki: a részvételi arány 104 százalékos volt, ugyanis egy személy pótlistán szavazott. A 2011-es népszámlálási adatok szerint az Alsógyékényes községhez tartozó településnek 26 lakosa van, a referendumon pedig mindenki leadta a szavazatát, plusz még egy személy. Hasonlóan magas volt a részvétel a faluban a 2016-os választásokon is.  

Szavaztak a börtönökben is

A kétnapos referendumon az ország börtöneiben több mint 14 ezer személy szavazott: 14.109 fogvatartott élt szavazati jogával, tájékoztatta a Mediafax hírügynökséget az Országos Börtönigazgatóság. A mozgóurnát 45 fogházban igényelték. Az igazgatóság szóvivője, Cristina Enache a Mediafaxnak elmondta, korábban 14.678 fogvatartott kérelmezte, hogy szavazhasson.  

Kelemen Hunor és Kalus Johannis vasárnap szavazott

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor vasárnap Kolozsváron szavazott, miután szombaton Aradon nem sikerült szavaznia azt követően, hogy nem volt nála a személyi igazolványa – adta hírül a Mediafax hírügynökség. Az RMDSZ elnöke a Mediafaxnak úgy nyilatkozott, hogy élt demokratikus szavazati jogával.

Este fél nyolckor ment el szavazni Szebenben egy szavazókörzetben Klaus Johannis államfő, aki délelőtt részt vett a vasárnapi szentmisén is, tájékoztatott a Hotnews hírügynökség. Az államfő nem nyilatkozott az újságíróknak arról, hogy miként szavazott.

Koalíció a Családért: bojkottálták a népszavazást

Az alkotmány 48-as cikkelyének módosítására kiírt népszavazást kezdeményező csoport állásfoglalást juttatott el a hírügynökséghez, valamint szerkesztőségünkhöz is, miszerint a Szociáldemokrata Párt és annak vezetője, Liviu Dragnea bojkottálta a referendumot, amelyet felületes és szakszerűtlen módon szervezett meg, és a lakosságnak a legelemibb tájékoztatást sem nyújtotta a népszavazás céljáról.

„Olyan helyzetbe kerültünk, hogy a politikai pártok bojkottálják a romániai keresztény egyházak szavazásra való buzdítását, a hivatalos nyilatkozatok dacára” - állítja a Koalíció a Családért szervezet, amely szerint a szavazókat a politikum befolyása alatt lévő közigazgatási, politikai tényezők, valamint a média vezette félre, a közélet vezetőinek valódi hozzáállása pedig nincs összhangban hivatalos nyilatkozataikkal. A vasárnap kora délután kiadott állásfoglalásukban követelték,  hogy “azonnal hagyják abba ezt az országos szintre kiterjesztett bojkottot, amely elsősorban a romániai keresztények ellen irányul.” 

Románia-szakértő: “Vizsgázik az ortodox egyház”

A magyarországi Külügyi- és Külgazdasági Intézet külső szakértője szerint az ortodox egyház vizsgázik a családról szóló hétvégi népszavazáson. Pászkán Zsolt az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában rámutatott, az elmúlt három évtizedben úgy vélekedtek Romániában, hogy különösen a pártoknak nem jó szembe menniük az ortodox egyházzal, és ez szinte államegyházi szerepbe hozta ezt az egyházat. Ha azonban a népszavazáson kiderül, hogy nem tudják mozgósítani az embereket, akkor e téren változás jöhet. Egyrészt csökkenhet az ortodox egyház egyelőre jelentős pénzügyi támogatása, másrészt előtérbe kerülhet az egyházon belül a Nyugattal szemben álló ortodoxabb, militáns irányzat, és megjelenhet egy egyházi párt is - magyarázta a Románia-szakértő.

Kelemen: nem kell felelősöket keresni

Kelemen Hunor szerint nem kell felelősöket keresni amiatt, hogy rendkívül alacsony volt a részvétel a népszavazáson. Az RMDSZ elnöke az Agerpres hírügynökségnek adott nyilatkozatban értékelte a referendum eredményét. Úgy vélte: az alacsony részvételnek összetett okai vannak. Egyfelől az emberek többsége nem érezte, hogy olyan természetű kérdésről van szó, amely az alkotmány sürgős módosítását teszi szükségessé. Másfelől a család és a házasság kérdésének az átpolitizálása és a népszavazást megelőző, mindkét oldalt jellemző manipulatív kampány is taszító hatást gyakorolt a választókra. Hozzátette: a népnek mindig igaza van, nem a választókban kell keresni a hibát a távolmaradásért.Az RMDSZ elnöke szerint a politikusoknak abba kell hagyniuk az egymásra mutogatást, és meg kell érteniük, hogy 2018-ban nem ez a kérdés foglalkoztatja leginkább a romániai társadalmat.  Arra a megjegyzésre, hogy a magyarok által nagy arányban lakott megyékben volt a legalacsonyabb a részvételi arány, Kelemen Hunor úgy vélekedett: a magyar választók hozzáállása nem nagyban tért el a románokétól. Kijelentette: a magyar közösség számára sem szimpatikus a túlságosan erős autoritás, legyen az egyházi vagy politikai jellegű.

A politikus szerint helyes volt az RMDSZ-nek az a döntése, hogy arra biztassa a választókat: menjenek el szavazni, és döntsenek a belátásuk szerint. Úgy vélte: azért volt helyes ez a hozzáállás, mert az erdélyi magyar társadalom nem volt egységes a kérdés megítélésében.

MPP: nem kérdőjelezhető meg a család intézménye

A Magyar Polgári Párt (MPP) szerint a népszavazás érvénytelensége nem kérdőjelezheti meg a család intézményét és annak szerepét a társadalom szövetének megőrzésében. Az MPP közleményében nyomatékosította: a család az élet legtermészetesebb közössége, a társadalom legősibb eleme, amely önmagában hordja célját és igazolását, alapját pedig egy férfi és egy nő házassága képezi. A párt szerint a család nem minősíthető vissza sem valamilyen szerződéses érdektársulásra, sem magasabb rendűnek nevezett társadalmi célt szolgáló, annak alávetett egységgé. A párt köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a népszavazáson, különösen azoknak, akik igennel szavaztak.“A voksolást megelőző rendkívül erőszakos és negatív kampány következtében a jogosultak többsége nem tudott elvonatkoztatni a jelenlegi politikai konjunktúrától" - értékelte az MPP.A párt közölte: a jövőben is mindent elkövet, hogy felhívja a figyelmet a nyílt társadalmat hirdető, a közösség valós érdekeivel ellentétes, értéktelen világrendet szorgalmazó ál-liberális eszmék térhódításának veszélyére.

Illyés Gergely: a választók szerint nem volt tétje a referendumnakIllyés Gergely politológust, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársát arról kérdeztük, milyen magyarázata van az alacsony választási részvételnek a család alkotmányos meghatározásának módosításáról szóló referendumon, tekintetbe véve azt is, hogy a részvételi adatok a két székelyföldi megyében voltak a legalacsonyabbak. Mindemellett arról is faggattuk, jelezheti-e ennek a népszavazásnak az eredménye azt, hogy valamilyen változás történt a romániai társadalom szintjén a másság, általában a kisebbségek elfogadását illetően.

A politológus szerint az alacsony választási részvétel egyik alapvető oka az, a választók nem érzékelték, hogy döntéskényszerben lennének. Nem ítélték meg úgy, hogy tétje lenne a referendumnak, vagyis nem létezik arra irányuló politikai szándék ma Romániában, hogy törvényessé tegyék az azonos neműek házasságát. A magyar közösség részvételi arányára csak a megyei szinten közzétett adatok utalnak: nem véletlen, hogy Hargita és Kovászna megyében volt a legalacsonyabb a referendumon való részvétel, hiszen ezekben a legalacsonyabb az ortodox egyház befolyása – magyarázta a politológus.

Ugyanakkor a népszavazás érvénytelensége megmutatta az ortodox egyház mozgósítási képességének határait, amit eddig túldimenzionáltak a politikai szereplők, a sajtó, a közvélemény és talán az egyház maga is – emelte ki Illyés Gergő. Az alacsony részvételt továbbá meghatározta az is, hogy a népszavazás témáját nem sikerült a politikai napirend legfontosabb témájává tenni, a legvitatottabb kérdések továbbra is az igazságügyi reform és a korrupcióellenes harc maradtak. Maguk a pártok sem fordítottak pénzt és erőforrást a mozgósításra, hiszen nem a hatalom megszerzéséről vagy megtartásáról szólt a szavazás – tette hozzá.

„Mindemellett nem hiszem, hogy ennek a népszavazásnak az eredménye arra utaló üzenet lenne, hogy a másság, általában a kisebbségek megítélése társadalmi szinten változott volna” – állapította meg Illyés Gergely. Mint mondta, nem utalnak ilyen jellegű változásra a felmérések, amelyek azt vizsgálták, mit gondolnak a melegházasság kérdéséről a választók. Egész egyszerűen arról van szól, az emberek nem érezték azt, hogy valami veszélyeztetné a jelenlegi helyzetüket, azaz nem volt tétje a népszavazásnak számukra.

EMNP: a parlamenti pártok nem mozgósítottak, ezért lett érvénytelen a referendumAz Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint a parlamenti pártok nem mozgósítottak, ezért lett érvénytelen a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alkotmányba iktatásáról szóló hét végi népszavazás. A Szilágyi Zsolt pártelnök által jegyzett állásfoglalás szerint a választók azért maradtak tétlenek, mert a parlamenti képviselettel rendelkező pártok nem azonosítottak "direkt zsákmányszerzési lehetőséget" a népszavazás kapcsán, ehhez mérten cselekedtek és maradtak inaktívak, s így a választóik sem érezték magukénak a népszavazást.Az EMNP szerint a részvételi kedvet az is aláásta, hogy a rosszul feltett kérdés kampányára "eleinte rátelepedtek a kormánypártok, majd a brüsszeli fenyegetések", és a mozgósítás a parlamenti pártok részéről nem történt meg.A parlamenti képviselettel nem rendelkező erdélyi magyar párt a magyar választóknak az országos átlagnál is alacsonyabb részvételét annak tulajdonította, hogy míg a Magyar Polgári Párt (MPP) és az EMNP, valamint a történelmi magyar egyházak az igen szavazatra buzdítottak, az RMDSZ vezetői "ellentmondásos üzeneteket fogalmaztak meg", ez pedig a választói kedv csökkenéséhez vezetett.Az EMNP azt a tanulságot fogalmazta meg az erdélyi magyarok számára, hogy magas választói részvételt csakis közös célok mentén megvalósított, a magyarok összefogásán alapuló mozgósítással lehet elérni.