Aki három pápától kapott írott áldást

Aki három pápától kapott írott áldást
Ferenc pápa közelgő látogatásának kapcsán egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerülnek a vele, illetve az Apostoli Szentszékkel kapcsolatos hírek, és elő-előbukkannak a témával összefüggő, a közvélemény által kevésbé ismert történések, érdekességek is. Egy ilyen „kuriózum”, hogy a Kolozsváron élő Fodor György piarista konfráter, lapunk – jó értelemben vett – túlbuzgó külső munkatársa egyike azon kevés személyeknek, akik három egymást követő pápától, köztük éppen Ferenc pápától kaptak írott áldást. Ráadásul magyar nyelven kiállított okiratban…

Fodor György erdélyi főnemesi családban született Kolozsváron, de szüleit korán elvesztette, így szeretett nagymamája nevelte fel, akinek régi imakönyvét ma is féltve őrzi. A kommunista hatalom mindenből kiforgatta családjukat; őt magát is meghurcolták fiatalkorában, miután egyik gyermekkori „barátja” beárulta: ministrál és szervez… Mindezek ellenére kitartott Istenbe vetett hitében, amelyben a volt piarista főgimnázium nyugalmazott kegyesrendi paptanárai is erősítették. Egész életében önzetlenül szolgálta – és szolgálja még mindig – az egyházat, többek között ő a Romániai Férfi Szerzeteselöljárók Országos Konferenciájának egyik alapítója, ma tiszteletbeli általános titkára. Itt kifejtett tevékenységéért ez utóbbi szervezet is felterjesztette pápai áldásra, amelyből már négy díszeleg irathalmazokkal teli szobájának falán.

– Személy szerint különleges megtiszteltetésnek érzem, hogy három egymást követő Szentatyától kaptam írott pápai áldást – magyarázza Fodor György –, nevezetesen a lengyel Szent II. János Páltól (két alkalommal), a német XVI. Benedektől, valamint a jelenlegitől, az olasz származású argentin Ferenc pápától. Ezekre egyrészt az Apostoli Szentszék Romániába akkreditált nuncius-érsekei felterjesztésére, másrészt a Romániai Férfi Szerzeteselöljárók Országos Konferenciája elnöksége, valamint a Piarista Rend elöljáróinak kérésére került sor. Szent II. János Pál a fent említett konferencia alapítása, szervezése és ügyvitele terén szerzett érdemeimért, betegségem idején, majd XVI. Benedek pápa a 60. születésnapom alkalmából és „sokoldalú szolgálatomért”, Ferenc pápa pedig a 70. születésnapom alkalmából részesített áldásban. A jelenlegi Szentatyától elsőként én kaptam Erdélyben magyar nyelvű áldást írásban Rómából; ennek szövege: Őszentsége Ferenc pápa szívből adja Apostoli Áldását 70. születésnapja alkalmából Fodor György konfráter életére, családtagjaira és barátaira, kérve számukra a bőséges mennyei kegyelmek és vigasztalások kiáradását, és a Boldogságos Szűz Mária állandó segítségét. Vatikánváros, 2015. április 29. A szárazpecséttel hitelesített, Ferenc pápa képével ellátott díszes pergamenokiratot a pápa nevében Konrad Krajewszki érsek, Őszentsége főalamizsnása írt alá.

– Vagyis a nagy megtiszteltetést jelentő, díszes okiratot nem is a pápa írja alá?

– Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy a mindenkori pápát napi tevékenységében, illetve államfői teendőinek ellátásában az úgynevezett Pápai Család (Famiglia Pontifitia) személyzete segíti, amelynek egyik fontos tagja a pápai alamizsnás. A pápák az egyház történelme folyamán mindvégig fontosnak tartották, hogy nevükben egy külön személy törődjön a szegények segélyezésével – tegyük hozzá: kiemelten jellemző a szegények segítése Ferenc pápára, aminek állandóan tanújelét is adja. Viszszatérve a pápai alamizsnásra, az Elemosiniere de Sua Santità, azaz a pápai alamizsnási hivatal a 13. századra intézményesült, és mindmáig közvetlenül a pápától függ. Elsőként Boldog X. Gergely pápa (1271–1276) szervezte meg az Apostoli Alamizsnahivatalt, meghatározva az alamizsnás feladatait, majd kereken 610 évvel ezelőtt, V. Sándor pápa egy 1409-ben kelt bullával szabályozta az Alamizsnahivatal szervezetét és működési szabályzatát. Végül XIII. Leó pápa (1878–1903) vezette be, hogy nevében a Pápai Alamizsnahivatal áldást állíthat ki különböző alkalmakra. E díszes okleveleket a világ minden tájáról/tájára kérelmezik különleges alkalmakra, és kimagasló megtiszteltetésnek számít. Nemcsak egyházi, hanem világi személyek is részesülhetnek benne, de utóbbiak nem terjeszthetnek fel javaslatot. Mindehhez talán még csak annyit fűznék hozzá: örvendetes dolog, hogy mi, magyarok, anyanyelvünkön is kaphatunk áldást. A díszes áldások eleinte latinul készültek pergamenpapírra, s azokat általában az érseki rangban lévő pápai elemosinarius írta alá és hitelesítette szárazpecséttel, manapság viszont már tíz nyelven van lehetőség a kiállításukra: angolul, csehül, franciául, lengyelül, magyarul, németül, olaszul, portugálul, spanyolul és szlovákul.

– Hadd kérdezzem meg, van-e anyagi vetülete is egy ilyen áldásnak?

– Nem, az oklevél mellé nem jár „pénzjutalom”. Sőt, fontos tudni, hogy ezeket az áldásokat nem adják „ingyen”: az oklevél elkészítésének és postázásának a költségét a felterjesztőnek kell állnia; ez az öszszeg lényegében a pápa karitatív tevékenységének a támogatását segíti elő.

– Végül arra kérem, ossza meg olvasóinkkal a kapott áldásokkal kapcsolatos élményeit.

– Bevallom, hogy az első pápai áldás átvételekor – JeanClaude Périsset romániai nuncius-érsektől, Bukarestben – meghatódottságomban az oklevelet tartalmazó tubus ünnepélyes felbontása előtt megcsókoltam rajta az Apostoli Szentszék pecsétjét… Ezek az áldások megerősítettek hitemben, a Szentatyához és az egyházhoz való hűségemben, ugyanakkor úgy érzem, erőt és lelkesedést kaptam életemhez és szolgálatomhoz. Meggyőződésem szerint ezt érezheti mindenki, aki írott pápai áldást kapott, bárhol a világon.

                                                            A lengyel Konrad Krajewski bíboros, akinek aláírása a legutóbbi, Fodor György által kapott pápai áldáson szerepel – 1963. november 25-én született Łódźban. Középiskolai tanulmányai után 1982-ben lépett be a łódźi egyházmegyei szemináriumba. A lublini Katolikus Egyetemen szerzett teológia diplomát, majd 1988. június 11-én szentelték pappá. 1990-től a római Szent Anzelm Liturgiai Intézetben folytatta tanulmányait, 1995. március 10-én pedig a Pápai Aquinói Szent Tamás Egyetemen doktorált liturgikus teológiából. Ezután visszatért lengyelországi egyházmegyéjébe, az érsekség szertartásmestere lett. 1998-ban helyezték vissza Rómába, a Pápai Liturgikus Szertartások Hivatalába, ahol 1999. május 12-én pápai szertartásmester lett. Ferenc pápa 2013. augusztus 3-án nevezte ki pápai főalamizsnássá, beneventói érseki címet adományozva neki. Odaadó szolgálata elismeréseként Ferenc pápa a 2018. június 29-i konzisztóriumon bíborossá kreálta.