Ahol románul is lehet kenyeret vásárolni

Ahol románul is lehet kenyeret vásárolni
Székelyföld. Háromszék. Erdővidék… Aki nem székelyföldi, bizony nem biztos, hogy hirtelenjében könnyen be tudná határolni a fentebb felsorolt tájegységeket. S ha egy magyar embernek ez problémás, akkor elképzelhetjük, hogy van vele egy román, főleg olyan körülmények között, hogy minduntalan azt hallja politikusai zömétől: Székelyföld nem is létezik.

Másfelől, tegyük fel magunkban a kérdést: mi jut eszünkbe mondjuk Kovászna megyéről? Jó esetben a Sepsiszentgyörgyi napok, Székely Mikó kollégium, székely zászló-ügy, rossz utak… Pedig sokkal több ennél: többszáz éves templomok, páratlan természeti szépségek, neves családok sok esetben már felújított kúriái, kastélyok, gyógyfürdők, múzeumok, nem utolsósorban hagyományos népi mesterségek művelői várják a látogatót. Ilyen körülmények között egyértelmű, hogy a vidék – és a megye – gazdasági felemelkedésének, kitörésének kulcsa a turizmus, amelynek fejlesztésére az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek.

Ilyenformán egyáltalán nem véletlen, hogy a Kovászna Megye Turizmusért Egyesület, a Kovászna megyei önkormányzat, valamint a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Háromszéki Turisztikai Napok idén Bukarestben kezdődtek, illetve, hogy az egyhetes rendezvényre bukaresti újságírók, majd román bloggerek egy csoportját is meghívták. Mint ahogyan az egyik szervező képviselője félig viccesen, félig komolyan megjegyzi: azért, hogy megmutassák nekik, Székelyföldön románul is lehet kenyeret vásárolni.

Háromszék hét csodája

Nem kizárt, hogy egyes bukaresti résztvevők számára ez tényleg „csoda” volt – de legfeljebb csak Háromszék nyolcadik csodája lehetett. Az első hetet ugyanis szakemberekből álló zsűri választotta ki 43 javaslat közül; a „nyerteseket” ugyancsak a Háromszéki Turisztikai Napok keretében nevesítették illetve mutatták be, immár Olaszteleken, a Daniel-kastélyban. Ezek: a Büdös-hegy és környéke, a csernátoni Damokos Gyula kúria – Haszmann Pál Múzeum, a gelencei Szent Imre műemlék templom (képünkön), a kovászna-kommandói keskeny nyomtávú erdei vasút és a rajta közlekedő gőzmozdony, a nagyajtai unitárius műemlék templom, a Rétyi nyír és a Vargyasi-szoros.

A hét csoda – amely virtuális túrákon is megtekinthető – célja, hogy minél több turistát vonzzon. Ezt a célt szolgálja az iranyharomszek.ro illetve a viziteazacovasna.ro honlap, de a megye most készülő turisztikai adatbázisa is. Mint ahogy László Endre, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke a rendezvényre meghívott Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) csapatának – köztük e sorok szerzőjének – elmondta, ebben feltérképeznek mindent, ami a turisztikával kapcsolatos. A szálláshelyek adatbázisa nagyon komplex kérdőív alapján készült – ebbe kizárólag működési engedéllyel rendelkező szálláshelyek kerülnek, ezek száma jelenleg 154. Benne lesznek az idegenvezetők is – ki milyen túrákat vállal, milyen nyelvű idegenvezetést –, a turisztikai szállítók, műemlékek, múzeumok, természetvédelmi területek stb., de az olyan gyakorlati dolgok is, mint például: hol van a gelencei templom kulcsa, kitől lehet elkérni. A bázis egy része a szakmabeliek számára lesz hozzáférhető háttérinformációként, ugyanakkor a már említett Irány Háromszék és a Vizitează Covasna honlapokon publikus lesz mindaz, amire a turistáknak szükségük van. „Egy év alatt össze tudjuk hozni az egészet” – vélte az iparkamara alelnöke, aki a téma kapcsán pozitívumként emelte ki, hogy a megyei tanács kéz a kézben dolgozik a vállalkozói szférával, hiszen pont az a cél, hogy ne párhuzamos sínen haladjanak a dolgok, hanem szimpátiát vagy antipátiát félretéve szakmailag professzionális legyen a végeredmény.

László Endre azt is elmondta, tavaly 96 ezer turistát jegyeztek Kovászna megyében, és a turisták számát illetően az első hat hónapban 4%-os növekedést mutatnak a statisztikák. Idén így először lépheti túl a turisták száma a 100 ezret, és ennél talán már csak az számít jobb hírnek, hogy az ott-tartózkodás időtartama, a vendégéjszakák száma ennél is nagyobb arányban, 8%-kal nőtt.