Aggódik az RMDSZ a szamosújvári magyar kilencedikért

Több száz aláírás kell még Kolozs megyéből a Minority SafePack kapcsán

Aggódik az RMDSZ a szamosújvári magyar kilencedikért
A Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum második kilencedik osztályáért aggódik az RMDSZ Kolozs megyei szervezete – tudtuk meg a Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT) pénteki ülésén. Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Balla Ferenc megyei RMDSZ-es tanácsos és Török Bálint, a líceum tanára részletesen ismertette a helyzetet. Valentin Cuibus Kolozs megyei főtanfelügyelő nem egyezett bele, hogy két magyar kilencedik legyen a magyar líceumban, mivel jelenleg csak egy nyolcadik osztály létezik, ahova 32 gyermek jár, és figyelmen kívül hagyta, hogy a Szamosújvár környéki településekről további húsz-huszonöt gyermek jöhet még az iskolába. Az ülésen elfogadták Csoma Botond megyei elnök beszámolóját, illetve a bemutatott pénzügyi jelentést és tervet, továbbá tájékoztatták a résztvevőket a magyarországi választásokkal kapcsolatos tudnivalókról, a Minority SafePack aláírásgyűjtésről és a küszöbön álló tisztújításokról.

„Nem hagyták jóvá a második kilencedik osztályt a Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceumban, pedig 57 gyermekről van szó. A múlt héten szülői küldöttség járt Valentin Cuibus Kolozs megyei főtanfelügyelőnél, aki zord hangnemben beszélt a szülőkkel, és közölte, hogy semmilyen körülmények között nem egyezik bele a második kilencedik osztály beindításába. Ez pedig azt jelenti, hogy a magyar gyermekek román iskolába mennek, vagy teljesen kiesnek az oktatási rendszerből. Cuibus azt mondta: csak akkor hagyja jóvá a szamosújvári második kilencedik osztályt, ha az RMDSZ megyei szervezete beleegyezik abba, hogy a Brassai líceumban ne legyen elméleti kilencedik osztály. Erkölcstelennek tartom ezt a fajta szembeállítást, hiszen a két iskola teljesen más helyzetben van” – ismertette a tényállást Csoma Botond Kolozs megyei RMDSZ-elnök.

Balla Ferenc Kolozs megyei RMDSZ-es tanácsos kifejtette: ne várjunk el a többségtől pozitív diszkriminációt, és ha most Szamosújváron csökkentik az osztályszámot, jövőre bárhol megtehetik, s ezzel a magyar közoktatás utolsó bástyáit számolják fel.

Török Bálint, a szamosújvári iskola tanára elmondta: jelenleg egyetlen nyolcadik osztály működik 32 gyerekkel, amikor a hivatalos maximális osztálylétszám 28, de más környező településekről is jönnének a gyermekek.

„Miután megbeszéltem a város szociáldemokrata-párti polgármesterével az ügyet, biztosított arról, hogy kész a tanfelügyelőségre jönni az iskola igazgatónőjével, hogy tárgyaljunk a második kilencedik osztály ügyében. Ha a Brassai líceumban megszűnne egy osztály, akkor a gyermekek átmehetnek egy másik magyar líceumba, de ha Szamosújváron következik ez be, akkor nem biztos, hogy az illető gyermek magyarul folytatja tanulmányait” – érvelt Török Bálint.

„Nem Brassai-líceum versus bármi, hanem a kolozsvári központi iskolák versus minden más iskola a megyében. A versust nem szembenállásként kell értelmezni, hanem fájó, de kötelezően meghozandó döntésként. Ha a gyermeklétszám fogy, nem lehet 500 négyzetméteren Kolozsvár belvárosában öt párhuzamosan működő iskola. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tagjaként levelet írtunk a főtanfelügyelőnek, hogy a szamosújvári iskolához semmilyen körülmények között ne nyúljon, hiszen évtizedes harc és a magyar kormány több milliós befektetéséről van szó. Cuibus valótlanságot állított, amikor azt mondta, hogy a gyermeklétszám folyamatosan csökken Kolozs megyében és Kolozsváron. A rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint a gyermeklétszám nő, illetve stabilizálódik.  Azt gondolom: nekünk közösen kell döntenünk, még akkor is, ha az iskolaigazgatók megpróbálnak kitáncolni. A kolozsvári iskolaigazgatók nem vállaltak egymással szolidaritást, hogy minden iskola egy-egy évben lemond egy osztályról, mert így megmentjük a Brassai líceumot. Együtt ki kell mondanunk, hogy előbb-utóbb egy iskolának be kell zárnia a kapuit” – tette hozzá Horváth Anna, a kolozsvári szervezet elnöke.

„A problémát csakis az RMDSZ-nek kell megoldani, és fel kell vállalni a felelősséget. Lesznek sértődött felek, hiszen nem lehet úgy polizitálni, hogy mindenkinek a kedvére tegyünk” – magyarázta Nagy Zoltán, a területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök.

Csoma Botond még azt is elmondta, hogy már tárgyalt ebben az ügyben az oktatási minisztérium közoktatásért felelős államtitkárával, aki azt mondta: „Kolozs megye nagyon nagy öszszeggel meghaladja a fizetési keretet, ezért semmilyen többletköltség nem vállalható”. „Sajnos, a román többség nem ismeri a szórványiskola-központ fogalmát, nem is érdekli” – összegzett a politikus. A jelenlevők elfogadták a Konnerth Ágnes által bemutatott 2017-es pénzügyi beszámolót, illetve a 2018-as terveket.

Nagy Zoltántól, az Eurotrans Alapítvány elnökétől megtudhattuk: a 2014-es magyarországi választásokon az erdélyiek által leadott szavazatok 22 százaléka hibás, azaz érvénytelen volt, ezért most ügyeljünk, hogy ne tévedjünk, és figyelmesen töltsük ki a szavazólapot kísérő nyilatkozatot. Még tart az online regisztráció, a szavazólapok pedig március 26-tól kezdődően jutnak el Erdélybe.

Antal Géza a Minority SafePack nemzeti kisebbségi kezdeményezés kapcsán megvalósított aláírásgyűjtésről elmondta: Erdélyből 261 ezer aláírás gyűlt össze, habár ez a szám több, mint a megadott kvóta, még több száz aláírást kell gyűjteni a megyében, illetve Kolozsváron.  Méra, Magyarvista, Szászfenes, Szucság, Sárvásár, Búza, Kiskapus és Nádasdaróc településről több aláírás jött be, mint amennyire számítottak, de voltak olyan helyek is, ahol a vártnál 50 százalékkal kevesebb aláírást sikerült szerezni. Március 27-én zárul az aláírásgyűjtés, de még legalább 700 aláírásra lenne szükség a megyéből, beleértve Kolozsvárról. A küszöbön álló tisztújítás kapcsán kétoldalas tájékoztatót adtak a helyi elnököknek. Balló Tamás KIFOR-elnök a szervezet által megvalósított vállalkozói és pedagógusfórumokról, valamint az aláírásgyűjtésben vállalt szerepükről értekezett.