Adó: káosz, reform, mindkettő?
Vissza

Adó: káosz, reform, mindkettő?

Valóban többismeretlenes intézkedésnek tűnik a frissen elfogadott adóügyi módosítás, amely több újdonságot bevezet és sokakat érint. Ezért is érthető a téma körül kialakult nagy felhajtás. Egyesek egyenesen adóügyi forradalmat kiáltanak, mások a teljes káosztól tartanak, ami majd felborítja az amúgy is ingatag gazdasági egyensúlyt, továbbá tényleges adóreformról is lehet beszélni, annyira újszerű és annyia más eljárásokat kell majd alkalmazni a jogszabály hatályba lépésétől. Azt, hogy akkor valójában mire számíthatunk, mivel állunk majd szemben, leginkább akkor fogjuk megtudni, amikor az új intézkedéseket alkalmazni kell. Akkor az is kiderül, indokolt volt-e a bizalmatlanság, a bizonytalanság, az elégedetlenség, a félelem, ami az utóbbi időben egyébként utcára vitt egyes szakszervezeteket, és továbbra is több szakmai illetve munkavállalói, de munkáltatói szervezet is jelezte tiltakozását a kormány intézkedése ellen.

Ami a legnagyobb nemtetszést váltotta ki a legtöbbekből, az, hogy a munkavállalóra hárul a fizetéssel kapcsolatos (szinte) minden járulék befizetése az államkasszába. Ugyan a munkáltató fogja végezni továbbra is ennek a “műveletnek” a végrehajtását, de minden hozzájárulást – társadalombiztosítást vagyis nyugdíjalapot, egészségbiztosítást, egyéni levonást, jövedelemadót – az alkalmazott keresetéből tartanak majd vissza. A munkáltató terhére pedig bevezetnek egy új, úgynevezett munkabiztosítást (2,5%), amit a munkavállalóért kell fizetnie. Eddig, amint azt már évek, évtizedek óta megszoktuk, a járulékok nagy része a munkáltatóra hárult, amit a saját fizetési alapjából fedezett, tehát egy alkalmazott mindig több “pénzébe” került a munkáltatónak, mint a munkavállaló bruttó bére. És csak idővel vezették be azt is, hogy a társadalombiztosítási járulék egy kisebb részét az alkalmazott keresetéből kellett levonni. Na és akkor egyből felmerül a kétely, a bizonytalanság, a félelem: ahhoz, hogy az alkalmazott ne érezzen meg semmit a keresetében az említett intézkedésből, tehát ne csökkenjen a fizetése, a munkaadónak hozzá kell(ene) adnia a bruttó keresethez azt az összeget, amit eddig (amúgyis) kifizetett alkalmazottja után járulékok formájában. Amennyiben a munkaadó sem szeretne változtatni a meglévő helyzeten, akkor jóhiszeműen, tisztességesen (vagy nevezzük bárhogy) így fog eljárni: tehát növeli a megfelelő összeggel a személyzet fizetését, és akkor tulajdonképpen nem változik semmi a jövedelmek, a pénzügyek tekintetében. Mondhatni leegyszerűsödik egyféleképpen a nyilvántartás és kifizetés, hiszen egy összegre kell számolni a járulékokat, ráadásul ezekből kevesebb is lesz szám szerint. Másrészt valamennyire még jól is jár a munkavállaló, hiszen nagyobb összegre számolják a hozzájárulásokat, tehát a nyugdíjalapba is nagyobb összeg kerül. Például: minimálbér után a társadalombiztosítási járulék eddig 381 lej volt összesen (a munkaadó és munkavállaló része együtt), a változtatással ez 433 lejre nő. Továbbá jobban fog mutatni a nyilvántartásban a nagyobb összeg egyben, és a nyugdíjpont értékéhez való viszonyítás is jobb lesz – egy ideig legalábbis. Arra azonban egyelőre még nincs semmi garancia (például kötelező jogszabályt erre nem fogadtak el), hogy minden munkáltatót megnöveli majd a szükséges összeggel a béreket, hogy azok ne csökkenjenek. A helyzetek is sokfélék, amire panaszkodtak is például a számítástechnikai szektorban, továbbá az állami költségvetés egyes ágazataiban, hogy lesznek helyek és esetek, amikor elkerülhetetlen a fizetések csökkentése a mostani módosítások miatt. Holott a kormányzó párt egységes és eléggé jelentős fizetésemeléseket ígért – amit most végülis végrehajt valamennyire, igaz csupán a pénzösszegek átcsoportosításával: meg is vádolták emiatt, hogy valójában így akarja “kiváltani” választási ígéreteit.

Tehát szinte senki nem nyer semmit az intézkedések révén (egyes számítások szerint, és persze összegtől függően, 2-9 lejjel kaphat majd nagyobb fizetést az alkalmazott), ráadásul a munkáltatóknak majd az időigényes és bürokratikus papírmunkákat is végre kell hajtani: szerződések módosítása, jelentése, nyilvántartás, számítógépes programok változtatása, stb. Ezért teszik fel sokan a kérdést, mire volt jó ekkora bonyodalommal járó adóreformot végrehajtani, ha az eredmény, a haszon szinte a nullával egyenlő. Természetesen a változtatásokat és azokkal járó hatást képtelenség felsorolni egy véleménycikkben: az előnyök közt említik még, hogy szigorúbban ellenőrizhető a járulék levonása és befizetése, illetve annak elmúlasztása már egyértelműen bűncselekmény, aminek kockázatát valószínűleg egyetlen munkaadó sem vállalná. Ráadásul könnyebbé válna és növekedne a járulékok behajtása is, ami növelné a költségvetési bevételeket. Meg, hogy a jövedelemadó csökkentése kedvez majd más bevételek esetén, mint a bérből, mezőgazdasági tevékenységekből, beruházásokból, prémiumokból származó jövedelmek. Másfelől viszont elhangzott, hogy az adóügyi káosz mögött “burkolt ajándék” is lehet, hiszen például játéktermek, kaszinók kijátszhatják majd az eddigi 16 százalékos adót 1 százalékosra. Marad tehát egyelőre a kérdés, amire majd a gyakorlat adhat választ: adóreform, adókáosz, vagy kicsit mindkettő?


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Erdélyi Magyar Érték lett a ...
Politikai zsákutcában Németország: új ...
Havazás és erős szél várható

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ