“Sportszerű” volt Klaus Johannis székelyföldi látogatása

Mit kértek az RMDSZ székelyföldi vezetői Klaus Johannis államfőtől

Stratégiai partnerséget a román állam és a magyar közösség között, és határozott kiállást a magyarellenes hangulatkeltés ellen – ezt kérték az RMDSZ székelyföldi vezetői Klaus Johannis államfőtől - tájékoztat közleményében a szövetség. Az RMDSZ székelyföldi önkormányzati vezetői a magyar közösség valós helyzetéről tájékoztatták Klaus Johannis román államfőt, aki július 18-án Hargita és Kovászna megyébe látogatott. Határozott kiállást kértek tőle a magyarellenes hangulatkeltés ellen, valamint stratégiai partnerséget a román állam és a magyar közösség között.

A hivatalos egyeztetéseken részt vevő önkormányzati politikusok üdvözölték az államfő látogatását, még akkor is, mint mondták, ha erre megválasztása után két és fél évre került sor először.

Közös álláspontjuk szerint Románia nem mintaállam a kisebbségek helyzetének rendezésében, veszélyben vannak jogaink és javaink: nem tisztelik a magyar közösséget, az állam pedig nem tiszteli egyenjogú állampolgárokként a magyar embereket, korlátozzák anyanyelvünk és nemzeti szimbólumaink használatát. „Mi nem etnikai alapú autonómiát akarunk, hanem békében és jólétben élni a szülőföldünkön. Ennek pedig egyetlen garanciája egy olyan típusú területi autonómia, mint amilyen az Európai Unión belül van, például Dél-Tirolban. Ugyanakkor javaink visszaszolgáltatását kérjük, azt, amit jogtalanul vettek el tőlünk” – hangzott el az államfővel folytatott megbeszéléseken.

Az RMDSZ székelyföldi önkormányzati vezetői az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatba foglaltak alapján egy új társadalmi szerződést kértek a többség és kisebbség között, stratégiai partnerséget a román állam és a magyar közösség között. Nyomatékosan kérték Klaus Johannist, hogy lássa el a mediátor szerepet, lépjen közbe, ahányszor a szélsőségesek előveszik a magyar kártyát, ahányszor jogtalanul támadás éri közösségünket.

Az államfő Következetesség és átláthatóság című közvitán vett részt Csíkszeredában, ahol jó gyakorlatokat mutattak be Hargita és Kovászna megyei önkormányzati képviselők.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a helyi kezdeményezéseket ismertette röviden,  a gazdaszövetkezetek támogatását, a Székely termék mozgalmat, ugyanakkor kitért a fiatalok elvándorlására, megemlítve ezzel kapcsolatban a Csíki Magánjavak 20 ezer hektárnyi erdejének jogi helyzetét, amely vagyonból támogatni lehetne anyagilag a rászoruló diákokat, itthon maradásra ösztönözve őket. Több téren is az államfő támogatását kérte: a román nyelvoktatás, a Sapientia egyetem román állami finanszírozása és Csíksomlyó UNESCO-listára vétele kapcsán. Kijelentette: szeretnék, ha a román állam nem tekintene többé mostohagyermekként Hargita és Kovászna megyére.

„Száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltak után nem sírni akarunk, hanem készek vagyunk egy új kezdetre, együtt akarunk megoldást találni, partnerek akarunk lenni abban, hogy Románia és Székelyföld fejlődjön. Mi nem etnikai alapú területi autonómiát akarunk, hanem békében és jólétben élni itthon, a szülőföldünkön”− hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a közvitán, aki a román állam magyar közösséggel szemben tanúsított kettős mércéjét emelte ki, amely a törvényhozói, gazdasági, jogi, adminisztratív folyamatokat és az igazságszolgáltatást jellemzi.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy fogalmazott: mi nem gazdasági bevándorlók vagyunk, mi a saját szülőföldünkön akarunk élni, és az elmúlt száz évben semmi mást nem tettünk, mint itt maradtunk, miközben a határok mozogtak a fejünk felett. „A magyar közösségre veszélyforrásként tekintenek Romániában, sorozatos fenyegetések és megfélemlítések zajlanak a magyar vezetőkkel szemben. A magyar emberek számára nem biztosít egyenlő jogokat a román állam, az az állam, amelyről az utóbbi időben sokan hamisan hangoztatják, mintaszerűen rendezte a kisebbségek ügyét. Nem akarunk semmit elvenni a többségiektől, tiszteletet és partnerséget kérünk a román államtól” – hangsúlyozta.

Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere az együttműködést emelte ki beszédében, mint mondta ez kulcsfontosságú, ha a régiók fejlesztése, Románia és a Székelyföld fejlődése a cél, majd a két és fél évvel megválasztása után első alkalommal Hargita és Kovászna megyébe látogató román államfőnek székely zászlót adott át.

A közvitán felszólalt továbbá Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere, Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere, Barti Tihamér, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, Gyerő József, Kovászna polgármestere, Bokor Sándor, Parajd polgármestere.

A székely himnusszal és zászlóval fogadták Klaus Johannis államfőt Hargita megyében

Ma a Hargita Megyei Tanács székházához érkezett Klaus Johannis államfő, ahol a székely himnusszal fogadták, amelyet a román himnuszt követően játszottak el. Románia elnöke megköszönte a fogadtatást. Johannis több Hargita és Kovászna megyei helyi választottal is találkozott, hogy a helyi gondokról értesüljön, illetve szót ejtsenek a regionális fejlesztéssel kapcsolatos kérdésekről. Az államfő előbb románul, majd magyarul köszöntötte az egybegyűlteket, és megköszönte azt, ahogyan fogadták. „Köszönöm, hogy énekeltek nekem, amikor bejöttem. Nagyon jó és erős hangjuk van” – fogalmazott Klaus Johannis.

A megbeszélés során az államfő Ráduly Róbert csíkszeredai polgármestertől kapott egy székely zászlót, amelyre két dátumot írtak fel: azt a napon, amelyen Johannis megválasztották Románia elnökévé, illetve a mait, amikor az államfő ellátogatott Hargita és Kovászna megyébe.

Johannis cserébe Románia zászlóját nyújtotta át a csíkszeredai elöljárónak.

„Ha azt akarjuk, hogy stratégiai partnerségünk legyen, én, mint Románia elnöke mindannyiunk zászlaját hagyom emlékül. (…) Romániának Magyarországgal stratégiai partnersége van, de ez nem etnikai alapú vagy etnikumközi, hanem két szomszédos állam viszonyán és egymás jó megértésén alapszik” – összegzett Klaus Johannis.

Az államfő aggódik a székely fiatalok miatt„Aggaszt azoknak a környékbeli fiataloknak a helyzete, akik nem ismerik jól a román nyelvet. Csak így tudnánk nekik munkahelyet biztosítani, képesnek kell lenniük arra, hogy akár itt, akár Bukarestben vállaljanak munkát. A magyar közösség képviselőinek ezért meg kell találniuk a legjobb megoldást arra, hogy ne korlátozzuk a gyermekek jövőjét olyan felfogások miatt, amelyek sokkal inkább a politikusok, mint az emberek sajátjai” – mondta Klaus Johannis.

Az elöljáró ugyanakkor kijelentette: nem ért egyet az etnikai alapú autonómiával. Johannis kedden Kovászna és Hargita megyében tesz látogatást, ahol a helyi és a megyei elöljárókkal találkozik.

Nemkívánatos az etnikai alapú autonómiaKlaus Johannis államfő felszólalt a Hargita Megyei Tanács székházában, ahol elmondta: az országnak szüksége van a gazdaság növekedésére és a közigazgatás fejlődésére, ezek érdekében pedig kötelező a decentralizáció, hiszen a helyi választott tisztségviselők ismerik a legjobban a helyi lakosság igényeit.

Ajánlatosnak tartotta a regionalizációt, de csak akkor, ha a közigazgatás modernizációjához, új munkahelyek teremtéséhez és gazdasági növekedéshez vezet.

"A helyi és regionális autonómia hasznos lehet. De az etnikai alapú autonómia nemkívánatos, mert meggátolná a fejlődést. Erre a következtetésre jutottak európai szinten is, ahol a regionalizáció esetében egyenesen ajánlják, hogy a regionális határ meghúzása ne etnikai ismérvek szerint történjen" — mondta Johannis.

(Borítókép: www.szekelyhon.ro)