A rendszer nem, de az utca embere elismerte Helga Paris művészetét

A rendszer nem, de az utca embere elismerte Helga Paris művészetét
A szocialista Európát mutatja be fekete-fehér portrékon, utcai felvételeken, családi ünnepeket készített képeken keresztül a Helga Paris. Fotográfia című tárlat. A második világháborús orosz veteránok, az utcaseprők vagy a kommunista ruhagyárban dolgozó nők életét ismerhetjük meg a kolozsvári Német Kulturális Központ és a Művészeti Múzeum közös kiállítássorozatának legújabb tárlatán, amelyet csütörtök délután nyitottak meg a kolozsvári Bánffy-palotában.

Dan Breaz, a kolozsvári Művészeti Múzeum munkatársa a kiállítás megnyitóján a múzeum és a Német Kulturális Központ közös kiállítássorozatáról elmondta: olyan művészek munkáit mutatták be együtt, akik reprezentálták saját korukat, meghatározó irányvonalat hoztak létre, képviseltek a művészettörténetben.

– Helga Paris ezen a kiállításon rendkívül zűrzavaros időszakot mutat be, az 1980-as éveket és az 1990-es évek elejét, a hidegháború egy nagyon intenzív időszakát. A képeket olyan zónákban, városokban készítette, mint az NDK – mondta el a tárlatról Dan Breaz.

Ingo Tegge, a kolozsvári Német Kulturális Központ igazgatója a megnyitón elmondta: Helga Paris egyike a legismertebb kortárs fényképészeknek Németországban. Az 1938-ban született művész élete nagy részét Kelet-Berlinben élte le.

Az igazgató szerint ez a kiállítás képviseli a kolozsvári és romániai közönséget is.

– Elsősorban azért képviseli őket, mert a művésznő a szocialista európai élet számos aspektusát örökítette meg. Több országban járt, köztük Lengyelországban, Romániában vagy az NDK-ban, így számos párhuzam ismerhető fel a kommunista mindennapokat megörökítő képein. Másodsorban azért fontos ez a tárlat, mert amikor 1980-ban Erdélyben járt, egy portrésorozatot is készített itt. Ez az erdélyi kirándulás határozta meg a későbbi portrékészítési stílusát – mesélte a kulturális központ igazgatója.

Helga Paris azzal a céllal látogatott Erdélybe 1980-ban, hogy turistalátványosságokról készítsen fényképeket, ám az emberek kamerák előtti nyitottsága arra motiválta, hogy inkább őket fotózza. Miután visszatért Berlinbe, folytatta ezt portrékészítési módot és a hétköznapi embereket, a mindennapi életet fotózta – tette hozzá Ingo Tegge. Az Erdélyben készített portrésorozat egy része a kolozsvári tárlat anyagába is bekerült.

Franziska Schmidt művészettörténész, fotószakértő a kiállítás megnyitón elmondta: Helga Paris egyike volt annak a kevés fotográfusnak, aki az utca emberét fényképezte. Munkáit a fényképész nem tudta tárlatokon, különböző publikációkban bemutatni, hiszen alkotásai nem feleltek meg a kor és a rendszer elvárásainak, de mivel az utca embereit fényképezte, ők rendkívül megkedvelték és hamar ismertté vált körükben.

– A kisemberekről, akiket fényképezett, mindig azt mondta, hogy mind a rokonai, hiszen befogadták őt az életükbe, és az alkotásaiban úgy vitte őket tovább, mint rokonokat – tette még hozzá a művészettörténész.

Április 21-én, szombaton a Művészeti Múzeumban 11 órától és 15 órától Franziska Schmidt tart ingyenes tárlatvezetést. A Helga Paris. Fotográfia című kiállítás május 11-ig látogatható a Bánffy palotában (Főtér 30. szám) szerdától vasárnapig 10 és 17 óra között.