A vírus feltehetően 2019 decemberében már terjedt Wuhanban, de az ottani események kronológiáját valószínűleg soha nem fogjuk pontosan megtudni: előre sajnálom a jövő történészeit és orvostörténészeit, akik majd néhány évtized múlva ezzel a témával akarnak foglalkozni. Az, hogy a vírus honnan ered, hogyan került át állatból emberre, egyelőre bizonytalan. A WHO 2021-es helyszíni kutatása annyit tudott megállapítani, hogy minden bizonnyal nem Wuhanban, hanem egy dél-kínai barlangban vagy ahhoz közeli kistelepülésen történhetett a mutáció, amely végül az új vírust létrehozta. A WHO szakértői gárdájának kutatási nyilatkozata és összefoglalója egyelőre nem ismert, feltehetően majd az lesz. Bár mind szakmai, mind "jobboldalinak" vagy "járványtagadónak" kikiáltott források felvetették a vírus labor-eredetét, a témát a WHO lezárta a wuhani víruskutató intézet munkatársainak kikérdezését követően. A dialógus részletei és jegyzőkönyve sajnos nem nyilvános egyelőre. Shi Zengli wuhani kutatóprofesszor koronavírus-kutatásai évek óta közismertek, ezek és az új virus közötti összefüggés azonban nem bizonyított. Az ügyben azonban történtek letartóztatások is.
Az új vírus alig két hónappal azt követően jelent meg, hogy 2019 októberében New Yorkban, a John Hopkins Intézet szervezésében megtartották az Event 201 néven elhíresült világjárvány-szimulációt. A szimulációban résztvevő intézmények között találjuk az elmúlt 20 év oltáskampányaiban nagy szerepet játszó GAVI, CEPI nemzetközi szervezeteket és a Bill Gates Alapítványt, amely ezekben a kampányokban, illetve a WHO pénzügyi támogatásában nagy szerepet vállalt az elmúlt években. A szimuláció nem az első ilyen akció volt, a Dark Winter néven ismert 2001-es szimuláció óta számos alkalommal végeztek ilyen jellegű világjárvány-modellezést. Ezek közül kiemelkedő a Rockefeller Center Lockstep Plan nevű terve 2010-ből. Míg a nagyközönség ezt egyértelműen összefüggésbe hozza a jelenlegi járvánnyal, a Rockefeller alapítvány ezt tagadja. Az Event 201 szervezői 2020 tavaszán hivatalos közleményben tagadták, hogy bármilyen közük van a járványhoz és azzal érveltek, hogy egy ilyen új vírus létrejötte és elterjedése csupán idő kérdése volt, erre a virológusok és szakemberek évek óta számítanak. Ezt bizonyítja például egy 2007-es tanulmány, Bill Gates 2015-ös előadása és Anthony Fauci 2017-es nyilatkozata is egy "meglepetésjárványról". Fauci amerikai virológus 2017-es nyilatkozata és az Event 201 egybeesése, valamint Kary Mullis Nobel-díjas kutató, a PCR teszt felfedezőjének és Fauci legvehemensebb bírálójának váratlan, 2019-es halála az összeesküvés elméleteket terjesztő közösségekben elhintették a bizonytalanság és a globális elit gondolatának magvait. Fauci és Mullis kapcsolatáról egyelőre nincs tudományos jellegű munka, a PCR tesztek érzékenységéről viszont ma már számos tanulmány kimutatta, hogy az amplifikáció számától függően (40 felett mindenkit pozitívnak adna ki) túlérzékeny módszernek számit és csak kiegészítő forrásokkal adhat valós képet egy társadalom átfertőzöttségéről.
2020. január végén Davosban Donald Trump beszéde felháborodást keltett, amelyben megismételte 2019-ben, az ENSZ-ben elhangzott beszédét, amelyben a globalizmus ellen szólalt fel. Trump beszéde miatt összetűzésbe került az eseményt domináló klíma-válság vezetőivel. A beszédet követően számos résztvevő bírálta Trumpot.
A 2019 decembere és 2020. március 11. közötti időszakról a jövő történészei ismételten számos tanulmányt fognak írni, amelyben majd részletesen elemzik politikusaink, orvosaink vagy közegészségügyi szakembereink felelősségét. A 2020 januárjában már ismert vírus ugyanis három hónapon át szabadon szárnyalt a világban, míg végül 2020 március 11-én a WHO hivatalosan kijelentette, hogy pandémia, azaz világjárvány van. A világjárványnak pontos meghatározása nincs a WHO hivatalos honlapján.
2020. március 11-ét követően a fertőzöttek száma rohamosan növekedett a világ minden pontján. A növekedést napra pontosan minden ország jelentette számos, központosított honlapnak, ezek közül kiemelkedő a John Hopkins Egyetem honlapja, amely az Event 201 szimuláció platformjához hasonló módszert követ ma is. Egy másik ilyen honlap a független önkéntesek által működtetett worldometers oldala. A halottak, fertőzöttek, súlyos, lélegeztetőgépet igénylő betegek számlálása és a sajtóban átlagosan napi 20-30 cikkben közölt adathalmaza az 1880-as években Franciaországban megjelent közegészségügy egyik módszere lett. Ezt a jelenséget Bruno Latour filozófus "Franciaország pasteurizációjának" nevezte.
A beteg és egészséges emberek mozgását, fizikai aspektusát (maszk) és viselkedését egyaránt korlátozó intézkedések 2020 márciusában és áprilisában szinte minden országban megjelentek. Mindezek számos filozófus - Giorgio Agamben, Roberto Esposito, Bruno Latour és mások - a foucault-i biopolitika veszélyének vizsgálatára késztetett. 2020 márciusa és áprilisa között számos jelentős tanulmány jelent meg a járványügyi intézkedések miatt bevezetett hadiállapot és szükségállapot emberjogi vonatkozásairól és hosszú távú következményeiről. Ezek egy részét azóta Gerard Delanty kötetben is kiadta. A járvány miatti drákói intézkedések a politikát és az orvostudományt egyesítették, olyan mértékben, ahogy soha azelőtt: új fogalmak jelentek meg (lockdown, social distancing, covid-calendar, stb.). A lockdown, mint módszer az orvostudományt is megosztotta, erről mai napig nincs egyértelmű konszenzus. Mint járványkezelési módszer ellen felszólalt többek között Sanjay Gupta oxfordi epidemiológus, John Ioannidis stanfordi epidemiológus, Martin Kulldorff orvosprofesszor, Harvard Medical School, Jay Bhattacharya, orvosprofesszor Stanfordi Egyetem, Stefan Baral epidemiológus, Johns Hopkins Egyetem, Michael Levitt, Nobel-díjas kémikus és számos más jelentős kutató. A Great Barrington Nyilatkozat néven ismert kezdeményezés aláírói (13.000 kutató, 42.000 orvos, 765.000 állampolgár) a lockdown gazdasági és közegészségügyi, valamint politikai következményei miatti félelmüknek adtak hangot. A lockdown mellett érvelők szerint viszont a szigorú intézkedések milliók életét mentették meg. Ezeket elsősorban matematikai statisztikákkal támasztják alá. A problematikus téma csak Nature honlapján mintegy 5000 tanulmányt eredményezett az elmúlt egy évben. Újabb fejtörés majd a jövő történészeinek és orvostörténészeinek, akik a lockdown sikerét, rövid és hosszú távú hatásait fogják majd valamikor kutatni.
Míg az orvostudomány, jogtudomány és társadalomtudomány a lockdown szükségességéről és a jogállamiság egy éve tartó korlátozásáról vitatkozik - a vita ma sem zárult le - addig a 12 hónap alatt közel 10 billió dollárral gazdagodó top 1% és a politikai erők már a nagy újrakezdésről tervezgetnek. Ennek számos formája és utópikus víziója ismert: egyike a Klaus Schwab és a World Economic Forum által kiadott Great Reset terve, amely a világ sorsát vizionálja 2030-ig. Egy másik Bill Gates új kötete, amelyben saját jövőképét mutatja be (ez utóbbi számos pontban rezonál Schwab víziójával). A politika pedig óriási reformokkal próbálja újraindítani a gazdaságot az Egyesült Államokban és Európában közel 3 billió dollár értékben.
2020 decemberében elindult az oltási folyamat is, amely várhatóan néhány országban (Izrael, USA, UK) 2021 őszéig eléri a 70%-os összoltottsági szintet, amelyet a pandémia végeként is emlegetnek egyesek, bár erről sem derült egyelőre ki, milyen feltételekkel jöhet létre. Az oltások - ahogy minden más is ezzel a járvánnyal - óriási viharokat kavarnak, amelyek elválaszthatatlanná tették a politikát az orvostudománytól.
Számos közegészségügyi szakértő említette a harmadik és negyedik hullámot is, így egyelőre bizonytalan, hogy a járvány 2021-ben, vagy 2022-ben véget ér-e. Az sem igazán érthető, hogy az oltást követően bevezetett covid-pass milyen módon fogja a mobilitást elősegíteni, vagy a be nem oltottakat korlátozni. Az viszont tény, hogy az EU már 2019 óta dolgozik egy ilyen dokumentum kiadásán.
Bármi is legyen, egy biztos: ez a jelenség-sorozat egyike lesz a XXI. század legvitatottabb eseményeinek. A jövő történészeivel szolidarizálok, akiknek nagyon, nagyon nehéz dolguk lesz. Míg nekünk sokszor a hiteles források hiánya okoz gondot, addig nekik a túlzsúfolt források megszűrése és az események közötti összefüggések értelmezése jelenti majd a problémát. A jövő történésze már nem fogja tudni orvos, szociológus, pszichológus, politológus nélkül megírni ennek az eseménynek a részletes történetét, a rendelkezésre álló források heterogén jellege és már most, 12 hónap alatt létrehozott felfoghatatlan mennyisége is óriási kihívást jelent majd a kutatók számára.
Annyi viszont biztos: a reptiliánus világkormánytól, tömeggyilkosságtól rettegők tábora és az idegen politikusok és közegészségügyi szakembereknek maximális bizalmat szavazók és azokat vakon követők két végletes csoportja között van egy jelentős, de messze nem kritikus tömeg, akik aggódva nézik a világ átalakulását. A pandémia - bárhogy is indult - bizonyosan himérává nőtt politika és orvostudomány elválaszthatatlan szövetségében, ez pedig paradigmatikussá teszi az emberiség történetében. Nem a 0,3%-os halálozási arány miatt (amely egyre inkább úgy tűnik, hogy jóval kevesebb, hiszen az aszimptomatikusok száma sokkal nagyobb), hanem a gazdasági elit játszmái révén lesz ez a járvány "történelmi esély" (Schwab 2020) egyeseknek.
