A nagy megye nem egyenlő a régióval

Boc (ismét) átrajzolná az ország közigazgatási térképét

A nagy megye nem egyenlő a régióval
Románia regionalizációjának fontosságát hangsúlyozta szerdán Emil Boc egy, a területi adminisztratív reformról tartott konferencián. Kolozsvár polgármestere felelevenítette: kormányfőként 2011-ben kísérletet tett arra, hogy felszámolja a jelenlegi megyerendszert, de nem járt sikerrel. Szavaiból az derült ki, a reformelképzelés megvalósulását az RMDSZ is gáncsolta. Attól tartva, hogy elveszti a többségét, a magyar érdekvédelmi szervezet semmilyen felkínált változatot nem fogadott el, idézi a politikust a stiridecluj.ro portál. Tizenhat új közigazgatási egységben gondolkodtak, de az RMDSZ a tizenhárom nagy, plusz három kisebb megye - Maros, Hargita és Kovászna – változatban se akart belemenni, mondta. Boc ex-kormányfő reformkoncepciójáról, a regionalizációval kapcsolatos romániai elképzelésekről, illetve az RMDSZ álláspontjáról Márton Árpád volt Kovászna megyei parlamenti képviselőt kérdeztük.

Emil Boc szerint a megyék összevonása nagyobb egységekbe több előnnyel is járna: egyrészt könnyebbé válna az EU-s források lehívása, hiszen a népes Suceava megyén kívül egyetlen másik megye sem számít régiónak EU-mércével mérve, ami a lakosság lélekszámát illeti. Másrészt: az 1968-as megyésítés felett eljárt az idő, ennek felszámolásával 55 éve megcsontosodott kliens-rendszert számolnának fel.   

A polgármester elmondta: a régiók létrehozása csakis alkotmánymódosítással lehetséges. Ehhez viszont kétharmados többség kell, sokkal egyszerűbb tehát nagymegyéket létrehozni, hiszen egy ilyen átszervezés nem ütközik az alaptörvénybe.

Márton Árpád emlékeztetett: bár mind a közvélemény, mind a politika hajlamos megfeledkezni róla, Romániában a regionalizáció igenis létezik. Nem törvény vagy alkotmányos előírás, hanem európai uniós szabályzat alapján, amelynek értelmében több megye alkot egy régiót. Románia uniós felzárkóztatása idején, a konvenciós kormány alatt brüsszeli javaslatra hozták létre a mai nyolc fejlesztési régiót.

- Az eredeti szabályzat úgy fogalmaz, ezeknek a régióknak a megyék szabad társulásán kell alapulnia. Ettől az előírástól minálunk azonban eltekintettek. Más pontban is eltérnek ezek a fejlesztési régiók az uniós szabályzattól, több ugyanis túl nagyra sikeredett. Ugyanakkor teljesen szem elől tévesztették azt a nagyon fontos előírást is, miszerint figyelembe kell venni a térség történelmi, gazdasági, kulturális egységét. Ezeknek a szempontoknak a mellőzésével kerülhetett egy „társaságba” Hargita és Fehér megye, Vrancea megye a tengerparti vidékekkel, a fejletlen megyék a fejlettekkel – magyarázta.

Ami pedig az akkor Emil Boc vezette PDL elképzelését illeti, Márton Árpád kiemelte: ők valóban megpróbálták megszüntetni a jelenlegi kis megyéket és több megyéből álló nagy megyéket létrehozni, amelyek gyakorlatilag fedték volna a jelenlegi régiókat. Ez azt jelentette volna, hogy teljesen megszüntetik a jelenlegi megyei közigazgatást, „átpakolva” azt regionális szintre. Az eredmény az lett volna, hogy sokkal nagyobb területre sokkal kisebb adminisztráció jut, az állampolgár pedig 100 kilométereket kellett volna utazzon a régióközpontba, hogyha hivatalos dolga akad.

- Tehát nem azt akarták, hogy létrehozzanak egy köztes regionális szerkezetet, ami a központi hatáskörökből vesz át, hanem a megyei hatásköröket akarták átadni a regionális szerkezetnek. Ez volt az egyik, amivel az RMDSZ nem értett egyet, idézte fel a PDL-RMDSZ nézeteltérés okát a volt képviselő.

Emlékeztetett: az RMDSZ szintén benyújtotta saját elképzelését a régiósításról törvénytervezet formájában, szintén 16 régiót határozva meg. Ezek körvonalazásakor azonban figyelembe vették a régió megyéinek történelmi, gazdasági, kulturális egységét. Ilyen meggondolásból Vrancea nem tartozna Konstancával és Tulceaval egy régióba, Maros, Hargita, Kovászna, vagyis a Székelyföld egységes egészet alkotna. Ugyanígy jönne létre a partiumi régió Bihar, Szatmár és Szilágy megyével. Erről a felállásról viszont a román pártok hallani sem akartak, tette hozzá.

Elmondta azt is: a PDL Boc által idézett javaslata egészen pontosan arról szólt, hogy a három székely megyéhez csapják oda Brassó megyét is, amely a magyar lakosság arányának igencsak kedvezőtlen módosulását eredményezte volna a régión belül.

- Ez a változat a magyar lakosság „feloldását” jelentette volna. Ugyanolyan logika alapján, mint amikor a Maros-Magyar Autonóm tartományhoz hozzácsatoltak román többségű településeket, Felső- és Alsóháromszék pedig Brassóhoz került, mondta Márton Árpád.

Ami pedig az Alkotmánybíróság elutasítását illeti, a taláros testület semmilyen olyan törvényt nem fogad el, amely így-vagy úgy regionális közigazgatási kompetenciákat hozna létre. Ennek az egyik oka az, hogy az alkotmányban a régiók, mint közigazgatási szint nem szerepel.

- Mindaddig marad a patthelyzet, amíg a szokásos „hazai” módon járunk el: egyszerre kikerülni az uniós szabályzatot és kitriblizni az alkotmány előírásait. Nem lehet régió helyett nagymegyéket kreálni. A régiósítás célja ugyanis épp az: nagyobb hatáskörrel felruházni ezeket a régiókat - legalábbis Európában ezt jelenti. Különben nagyon nehéz ilyen formán érvényesíteni a szubszidiaritás elvét, vagyis hogy az ügyintézés minél közelebb kerüljön az állampolgárhoz. De hát Bukarestben a szubszidiaritás fogalmától legalább úgy viszolyognak, mint az autonómiától… , tette hozzá.  

Kérdésünkre, hogy a Ponta-kormány 2014-ben előterjesztett decentralizációs törvénye, amelyért a kabinet felelősséget vállalt, és amely ellen különben az akkor ellenzékben levő PDL emelt óvást az Alkotmánybíróságon, mennyire volt hátrányos számunkra, Márton Árpád kifejtette: annak idején úgy tűnt, voltak pillanatok, amikor a PSD hajlamos lett volna elfogadni az RMDSZ elképzeléseit. De ahogy az ellenzék elkezdett magyarelleneskedni, abban a pillanatban meghátráltak. „Ez mindig így ment a román politikában!”, tette hozzá végszóként.