A legfőbb ügyészségtől és a SRI-től is kérte a megállapodás közzétételét Cristina Tarcea

A legfőbb ügyészségtől és a SRI-től is kérte a megállapodás közzétételét Cristina Tarcea
Cristina Tarcea bíró, a legfelsőbb bíróság elnöke azt mondta, az intézmény által kiadott lehallgatási jóváhagyások törvényesek voltak, bár ezt sokan másképpen értelmezik. Tarcea hangsúlyozta: már kérte a megállapodás titkosításának feloldását a legfőbb ügyészségtől és a SRI-től is.

„Eme jóváhagyások nélkül nem lehet nyilvánosságra hozni a megállapodást. Nem ismerem a megkötés előtörténetét, én magam is csak nemrég szereztem tudomást a létezéséről, de megpróbáltam logikus érvet találni az alátámasztására. Helytelen értelmezés, hogy a legfelsőbb bíróság törvényi alap nélkül hagyott volna jóvá lehallgatásokat. A törvényi alap az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntése volt, amely a hazai törvénykezés része, és amely megtiltotta, hogy ezeket a jóváhagyásokat az ügyészek adják meg, ahogyan azt az 51-es törvény előírta. A gond az volt, hogy hazai jogszabály híján nem volt erre bevett eljárás. De ismétlem, ez az én értelmezésem, amiben valóban hiszek” – mondta a Cristina Tarcea, a legfelsőbb bíróság elnöke.

Annak kapcsán, hogy egyes értesülések szerint a bíróságnak nem egy, hanem két megállapodása lett volna a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI), Tarcea úgy nyilatkozott, csak a 2009-ben a legfelsőbb bíróság, a legfőbb ügyészség és a SRI között aláírtról tud, és amennyiben van másik is, az nincs meg a legfelsőbb bíróság levéltárában.

A legfelsőbb bíróság elnöke korábban az Antena 3 adásában azt mondta, a megállapodást 2009-ben kötötték, és csak abban az évben volt hatályban. Tarcea elmagyarázta: a dokumentumot minden bizonnyal az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) 2007-es döntését követően írták alá. Az EJEB akkor egyes, az ügyészségek által elrendelt nemzetbiztonsági jellegű lehallgatások kapcsán a magánélethez való jog megsértését állapította meg.

„Az EJEB döntését 2007-ben mondták ki, ekkor a belső jogrendszerben is kötelezővé vált, ezt követően normális és szükséges lett volna az 1991/51-es törvény módosítása úgy, hogy abban szerepeljen a követendő eljárás, illetve a bíróságok jogkörei. Úgy vélem, emiatt kötötték meg 2009-ben azt a megállapodást, hiszen az EJEB döntése után semmiféle törvényes szabályzat nem volt érvényben, amelynek alapján a bíróságok elrendelhették volna a lehallgatásokat. A dokumentum 2014. február elseje óta nem használható, mert a 2013/255-ös törvény, amely az új büntetőtörvénykönyvvel együtt lépett érvénybe, törvényi úton szabályozza a lehallgatások legfelsőbb bíróság általi elrendelését a nemzetbiztonságot érintő bűncselekmények esetében” – mondta Cristina Tarcea.