A középső ujj logikája

A középső ujj logikája
Te jó ég, mi lesz ebből jövőre? – pislogok, miközben az elmúlt hetek #forduljfelunió kategóriás híreit lapozom. Nem másért, de 2019 májusában europarlamenti választások esedékesek uniószerte, január elsejétől Románia átveszi a Tanács soros elnöki tisztét, a márciusra tervezett Brexit után pedig Nagyszeben ad otthont (a jelenlegi forgatókönyv szerint legalábbis) az EU-állam- és kormányfők csúcsértekezletének.

De ahelyett, hogy az ország elkezdene végre kimosakodni a nagy alkalomra, tiszta gallér, vendégszerető mosoly, ilyesmi, a közhangulatot tekintve egész Románia egy ágaskodó középsőujj, amikor az EU-ról van szó – függetlenül, hogy kinek épp mi a baja az unióval. Olyan, mint amilyent Florin Iordache képviselő, az igazságügyi törvények módosításával megbízott különbizottság elnöke mutatott a parlamentben nagy nyilvánosság előtt, amikor a román igazságügyi reformra vonatkozó bírálatát az unió oly kendőzetlenül megfogalmazta.       

Nézem az elmúlt évekre visszapillantó statisztikákat, felméréseket, amelyek azt igazolják vissza, az EP-választásokon a részvétel rendszerint alacsony, a közép- és kelet-európai államok csatlakozása pedig még jobban rontotta a helyzetet. Ha a 2014-es adatokat vesszük: a 2004-ben és a 2007-ben csatlakozott országok (köztük Románia) messze az uniós átlag (42,61 % 2014-ben) alatt vannak. Néhány példa: Szlovákiában 13,05 %, Csehországban 18,2 %, Lengyelországban 23,83 %, Szlovéniában 24,55 %, Horvátországban 25,24 %, Magyarországon 28,97 %, Romániában 32,44 %, Bulgáriában pedig 35,84 % volt az arány. Bár úgy tűnik, az említett országok többsége (60% fölött) számára az EU-nak továbbra sincs alternatívája, a választási hajlandóság nem növekszik, ellenkezőleg.

A múlt havi Eurobarometer adatai Románia vonatkozásában azt jelzik: bár az ország továbbra is az EU iránt átlag felett elkötelezett országok közé tartozik, hat hónap alatt 10%-ot csökkent az unióba vetett bizalom, ami azért jelentős. A paradoxon mindebben az, hogy nem a több ezer eurós havi jövedelem biztonságának árnyékában obszcénkedő Iordache-félék, az EU-bírálatokat (okkal vagy ok nélkül) kifogásolók, vagy más elvi szempontok miatt az uniót elutasítók felháborodása köszön ezekben az adatokban vissza. Elsősorban a kivándorlást fontolgató, a jobb élet reményben a - román munkaerőre továbbra is vevő - gazdag EU-országokba igyekvők szkepticizmusa ez. Azoké, akik hitték, hogy a tagság gyorsan javuló életkörülményekkel jár, és csalódniuk kellett. Távol van ez minden EU-fóriától, egyszerűen az uniótól remélték a jobbulást, hiszen a mindenkori impotens román kormányoktól hiába is várták volna. Majd az EU kikényszeríti! – hitték, hittük.  

A 2019-es választásokon bizonyára folytatódik a trend, ami az egyre alacsonyabb részvételt illeti – különösen a kelet- és közép európai országokban. Bár ennek nem feltétlenül a már említett kiábrándultság az oka, sokkal inkább az EP-választásoknak az úgynevezett tétnélkülisége. Az átlagválasztó tájékozatlan, nem érti, nem érzi a távoli brüsszeli intézmények közvetlen hatását mindennapjaira, és ez aligha változott az elmúlt öt évben. A politikai elit sem tett sokat ebben az irányban, ellenkezőleg. Így hát a sok hazai mulasztásért az EU-t gyakran bűnbakként feltüntetőkre kemény munka vár a májusi szavazatgyűjtéshez.     

De függetlenül attól, hogy épp mekkora a román részvétel, képviselői mandátumból ugyannyi jár Romániának. Csak kevesebben döntenek majd arról, hogy kik, milyen pártból kerüljenek ki a választottak. A politikai alakulatok a fegyelmezett törzsszavazókra számítanak a leginkább, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig ilyen vonatkozásban kedvezményezett helyzetben van. Akár még a pokróc Iordache képviselő úrnak is jutna bőven mandátum, hadd magyarázza el személyesen Brüsszelben a hazai igazságszolgáltatás helyzetét. (#középsőujj).   

A rovat cikkei

Még várat magára a 2024-es választások időpontjának bejelentése. A pártok taktikáznak. A döntés a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) – meglehetősen eltérő - érdekeinek „eredője” lesz, ehhez kétség nem fér.
Máskép(p)
Máskép(p)