A kolozsvári egyetemi könyvtár központi épületére 1904-ben írtak ki pályázatot, amelynek második fordulójában a Korb Flóris és Giergl Kálmán építészpáros tervét fogadták el. Az 1909. május 18-án megnyitott, neobarokk és szecessziós stíluselemeket ötvöző ötszintes – pincéből, magas alagsorból, magasföldszintből, első és második emeletből álló – épület a bázeli könyvtár térrendezését követte.
Összeállításunkban az építkezésről is találunk fényképeket, majd sok fotón még látható a tér egykori nevét is meghatározó sárkányölő Szent György szobor, amelyet 1960 tavaszán költöztettek a Farkas utcai református templom elé, ahol ma is látható.
Megalakulásakor a könyvtár több mint 11 000 kötetet számlált, mely felölelte Joseph Benigni (1782–1849) főhadvezérségi titkár hagyatékát, a régi királyi jogakadémia és az orvos-sebészeti intézet könyvtárát, illetve a főkormányszék levéltárát. Ehhez kapcsolódott az Erdélyi Múzeum-Egyesület mintegy 40 000 kötetből álló könyvtára, melyet az újonnan alakult intézmény rendelkezésére bocsátott – olvasható a könyvtár honlapján.
1920 után új, főleg román gyűjteményekkel bővült tovább a könyvtár állománya: különböző intézmények (Román Tudományos Akadémia, Állami Levéltár stb.), illetve magánszemélyek részéről. Nagy szerencse, hogy sem az I. világháború, sem a II. világháború alatt nem érte károsodás a könyvtár állományát, bár mindkét alkalommal az anyag mentésére és költöztetésére is sor került.
1945 óta önálló, közvetlenül az Oktatási Minisztérium fennhatósága alá tartozó, nemzeti jelentőségű intézményként működik, 1990 óta viseli a román költő és filozófus Lucian Blaga nevét (Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár). Összállománya jelenleg mintegy 4 millió kötetet számlál. (K. E.)
