Edgar Allan Poe sírja már az anglikán templom temetőkertjében van, olyan sírok és kripták szomszédságában, amelyek előtt ismertető táblák állnak, érdekes történetekkel, életutakkal. Milyen más lenne így a Házsongárd…
Baltimore-nak nem ez az egyetlen újítása. A város egykori iparrégióját úgy alakították át óriási könyvesbolttá, hogy a kémények lettek a tartóoszlopok.
– A barnamezős befektetések kifejezetten népszerűek a városban – magyarázza Kopányi Mihály, az első magyar mikroökonómia tankönyv atyja, a Washingtoni Magyar Klub tagja. – Érdemes a részletekre is felfigyelni. Az egyik kéményre óriási gitárt készítettek, hogy szemből nézve enyhüljön a gyárkémény jelenléti törésvonala. Ez az egész épületrendszer a barnamezős befektetések amerikai csúcseredményeként fogható fel – teszi hozzá. – Senki nem hitte egykoron, hogy ez a lekopott, betegesen szürke gyártelep elkerüli a nagy költségekkel járó lebontást. De a barnamezős befektetés „megmentette”: most százával sétálnak itt az emberek, családok járnak ide szórakozni, hajózni és persze vacsorázni. Esténként ütemesen hallszik a „rákkalapács”, azaz a tarisznyarák ollóit feltörő, külön erre a célra gyártott, húspotyolóra emlékeztető fakalapács.
Hihetetlen, hogy megváltoztatta ezt a rosszhírű leépült ipari régiót a tudás, a mélyre oltott amerikai kezdeményezési láz. Sokszor elgondolom, hogy Erdélyben hány ilyen szürke ipari romtelepet lehetne átalakítani ilyenformán...
Szabó Csaba
