A felületesség kultúrája
Vissza

A felületesség kultúrája

Ma kezdődik az RMDSZ kétnapos tisztújító kongresszusa Kolozsváron, amely kevésbé mutatkozik érdekesnek, ha azt vesszük figyelembe, hogy Kelemen Hunor egyedül pályázik a szövetségi elnöki tisztségre. Bár személyi küzdelmeket illetően nem lehet sok izgalomra számítani, lesz az eseménynek egy politikai jelentősége, amelyet a meghívott pártok által tett gesztusok adják.

A jelenlegi belpolitikai erőviszonyokról, hangulatról, szövetségkötési lehetőségekről sokat elmondanak a meghívott vendégek által közvetített üzenetek, egyáltalán, melyik párt képviselteti magát a kongresszuson és milyen szinten. Az előzetes megnyilatkozások azt vetítik előre, hogy az RMDSZ hiába keres tárgyalási alapot az ellenzéknél, ennek fő ereje, a PNL nem tartja fontosnak a magyarságot. Klaus Johannis is ugyanezt üzenni immár csaknem öt éve a Cotroceni palotából.

De a megszokott belpolitikai diplomáciai balett mellett sokkal fontosabb a romániai magyarság számára az RMDSZ régi-új elnöke által kijelölt cél, a jövőkép megfogalmazása. Ki kellene jelölni a következő évtizedekre azokat a célokat, amelyek mentén a fiatalság úgy dönthet, itthon marad szülőföldjén. „Nem szabad elveszítenünk még egy nemzedéket” – nyilatkozta a héten a Szabadságnak Kelemen Hunor, rámutatva a romániai magyarságnak, Erdélynek és egész Romániának az egyik legnagyobb rákfenéjére, az elvándorlásra, amiből egyelőre nem látszik kiút. A jövőképben fő helyet kell kapniuk azoknak a céloknak, amelyek megfordíthatják, vagy legalább lassítják az agyelszívási folyamatot, amely középtávon reménytelenné teheti egész régiónk jövőjét.

Összetett jelenségről van szó, de az elég világosan látszik, hogy nem csak anyagi okai vannak az elvándorlásnak. Érthető, hogy a többség magasabb életszínvonalra vágyik, aminek lényeges eleme ugyan, de csak egyik összetevője a fizetés. Jelentősen nőttek a bérek az elmúlt években, mégis azt tapasztaltuk, nemhogy csökkent, felgyorsult az elvándorlás Erdély bizonyos térségeiben, a magyar lakta vidékeken is.

Ennek egyik fő oka, hogy a fiatalok még mindig nem találnak elegendő, életkörülmények javítására alkalmas, minőségi beruházásokat környezetükben, amely nem is ösztönzi őket vállalkozásra, újszerű ötletek megvalósítására. Ha itthon akarjuk tartani a fiataljainkat, nem szabad engedni a minőségből. Ezt minden egyes RMDSZ-es tisztségviselőnek szem előtt kellene tartania, amikor közösségi képviseletre vállalkozik.

Hiába nőttek gyorsan az egészségügyben a bérek, ha nem teremtünk minőségi munkafeltételeket az orvosoknak és a nővéreknek. Nem csak versenyképes bérekre, hanem korszerű felszerelésekre, kórházépületek is kellenek ahhoz, hogy az orvosok ne érezzék szélmalomharcnak mindennapi küzdelmüket. Számos beruházás megvalósult Erdélyben uniós és állami költségvetési pénzekből, de nagyon sok esetben hetedrangú maradt a minőségi mutató. Ezért ezek a beruházások nagyon rövid idő alatt erodálódtak, nem tudtak civilizált, 21. századhoz méltó kulturált környezetet teremteni, ami itthon tarthatná a fiatalokat.

Bárhogyan képzeljük el ezt a jövőképet, egy dolog biztos, a minőségből senkinek sem szabad engednie még akkor sem, ha pillanatnyilag vonzóbbnak tűnik a gyors kivitelezés. Csak akkor lesz esélyünk megmaradni magyarként szülőföldünkön, ha sikerül kiölnünk magunkból a felületesség kultúráját.

 


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI
  • Lehetőség és kockázat
    Lehetőség és kockázat
  • Kulturális rovarok
    Kulturális rovarok
  • Üres lap
    Üres lap
  • Ünnep
    Ünnep
  • Csörte
    Csörte
  • Internacionalizmus vs. nemzet-köziség
    Internacionalizmus vs. nemzet-köziség
  • Újrafényezett múlt?
    Újrafényezett múlt?
  • Ellopott szexualitás
    Ellopott szexualitás
  • Dilettantizmus felsőfokon
    Dilettantizmus felsőfokon

ROPOGÓS ROPOGÓS

Zeneiskolás emlékmorzsák 3.
Sebvédelem kényszerzubbony nélkül?
Csigalassúsággal halad a belvárosi ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ