A tárlat fotósok történeteit gyűjti össze a világ minden tájáról olyan helyzetekről, amelyekben nem volt lehetőségük, vagy egyszerűen csak különböző okok miatt nem akarták lenyomni az exponáló gombot. Az általuk megtapasztalt szituációk röviden leírt történeteit illusztrátorok értelmezték és alkották meg képként a maguk stílusában, így látható alakot öltenek olyan jelenetek, amelyek addig csak a fotósok emlékezetében éltek. A kiállítás így gyakorlatilag ad egy második esélyt azoknak a fényképeknek, amelyek fizikai formában soha nem készülhettek el.
Végigjárni a tárlat szöveg-illusztráció párosait izgalmas élmény. Ahogy az ember olvasni kezd egy történetet, a fejében máris elindul a folyamat és az agya akaratlanul is képsorokat társít hozzá. Elhelyezi gondolatban a sztori elemeit, a hangulathoz igazítja a színeket és a látványvilágot, de ahogy nincs két egyforma ember, úgy nincs két egyforma elképzelés sem. Éppen ilyen lehetett a kiállított illusztrációk elkészülésének folyamata is: az alaptörténetek adottak voltak, de az alkotók saját, személyes stílusa és látásmódja alakította a végeredményt. 
Annak ellenére, hogy a tárlat gyakorlatilag falra akasztott képkeretekből áll, kifejezetten interaktív, hiszen olvasgatás közben az ember párhuzamokat von a történetek és saját tapasztalatai között, folyamatosan ugranak be kapcsolódó személyes élmények és életszituációk.A fotósok által jegyzett történetek pedig önmagukban is azok az apró pillanatai az életnek, amelyek kétségtelenül a legízesebbek. Van emlék tábortűz mellett táncoló roma lányról, kutya és ember harmóniájának elcsípett jelenetéről, vöröshajú és kékeszöld szemű apafia párosról, eső áztatta piknikről vagy épp autó előtt ácsorgó őzikéről. Néhány történet konkrét eseményekhez kötődik, így péládul volt olyan fotós, aki a 2012-es olimpiai játékok egy momentumára, volt, aki a Jazz in the Park hangulatában táncoló emberekre, vagy épp Alain Delon vörös szőnyeges bevonulására emékezett vissza a 2017-es Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Aki ellátogat a kiállításra találkozhat még elájult vőlegény, tova röppenő rétisas, cirkuszi tigrisek, nagyszülők, hirtelen jött áramszünet és tolószékes urak történetével is.
A tárlat lehetőséget kínál az érdeklődőknek, hogy megismerhessék a fényképészek gyakran szélsőséges tapasztalatait, amelyek során néha etikai szempontokat figyelembe véve döntenek, hogy elkészítik az adott fotót vagy sem, máskor pedig egyszerűen csak a pillanat megélését választják a fotózás helyett. A kiállítás megtekinthető a Bánffy-palotában október 25-ig, naponta 10 és 17 óra között az egészségügyi előírások betartásával.
(A fotók a szerző felvételei)
