A BBTE Bölcsészettudományi Kara Magyar Tagozatának állásfoglalása a román nyelv kisebbségi elemi iskolai osztályokban történő oktatásáról

A BBTE Bölcsészettudományi Kara Magyar Tagozatának állásfoglalása a román nyelv kisebbségi elemi iskolai osztályokban történő oktatásáról
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Tagozata csatlakozik a kar vezetőségének állásfoglalásához, és aggodalmát fejezi ki az oktatási minisztérium friss döntése miatt, amelynek következtében kizárólag romántanárok oktathatják a román nyelvet a kisebbségi elemi osztályokban.

Úgy látjuk, hogy a döntés időzítése és megoldásai egyaránt elhibázottak. A román nyelv nem anyanyelvként való oktatásának elfogadása rendkívül komoly szemléleti és oktatásszervezési fordulatot hozott a romániai oktatásba. 1989-et követően a kolozsvári Bölcsészettudományi Kar számos formában járult hozzá ehhez a fordulathoz (szakmai anyagokkal, a román mint idegen / környezeti nyelv oktatását szorgalmazó szakképzésekkel, állásfoglalásokkal, a román mint idegen nyelv szak megalapításával, a román nyelvet a kisebbségiek számára oktató román mellékszak megalapításával). Örömmel üdvözöltük azt is, hogy ez a szemléleti fordulat az utóbbi években új tantervet, új tankönyveket és újszerű hozzáállást eredményezett a román nyelv oktatásához és tanulásához kisebbségi osztályokban. A minisztérium döntése ennek a sok évi erőfeszítésnek az eredményeit és folytatását veszélyezteti, mivel:

1. nem előzte meg szakmai előkészítés, és nincs összhangban azokkal az eszközökkel, amelyek a kisebbségi oktatásban a román nyelv speciális, környezeti nyelvként való oktatását biztosítják;

2. diszkriminatív, hiszen a kisebbségi oktatás tanítóit kevésbé képzetteknek és rátermetteknek véli, mint a többségi oktatás hasonló szakembereit vagy romántanárait, és az előbbiektől szabályosan megszerzett jogokat von el;

3. olyan szakembereket bíz meg a román nyelv oktatásával, akiknek nincs sem a román mint környezeti nyelv, sem pedig az elemis diákok oktatására képzettségük.

Ezért szorgalmazzuk, hogy a magyar politikai érdekképviselet határozottan, kompromisszumok nélkül foglaljon állást ebben a kérdésben, és haladéktalanul, minél több adminisztratív és politikai eszközzel, belátható időn belül érje el a rendelkezés visszavonását, illetve nyerjen garanciákat arra is, hogy többé ilyen helyzet ne állhasson elő. Szorgalmazzuk, hogy az érintett kisebbségi iskolák, pedagógusok, szülők, szakemberek és a rendelkezés káros hatásait belátók közösen fogjanak össze, és hatékonyan magyarázzák el a politikusoknak, illetve a román közvéleménynek: a romániai kisebbségek szeretnék, ha igazán hatékony, szakszerű román nyelvoktatásban lehetne részük, ehhez viszont nem anyanyelvként, hanem környezeti nyelvként és sajátos módszerekkel kell elsajátítaniuk a román nyelvet a megfelelő szakemberek és speciális tantervek, tankönyvek segítségével.

A romániai magyar gyerekeknek elemi érdekük, hogy anyanyelvükön tanulhassanak és ugyanakkor a román nyelvet is árnyaltan, hatékonyan, gyakorlatiasan tanulhassák. Ezentúl is kiállunk minden olyan eredmény mellett, amelynek köszönhetően a magyar és más nemzetiségű romániai diákok a román nyelvet sikeresen, hatékonyan tudják elsajátítani.

A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Tagozata nevében

Dr. T. Szabó Levente, dékánhelyettes, a magyar tagozat vezetője

Dr. Benő Attila, a Magyar és Általános Nyelvészeti Intézet vezetője

Dr. Berszán István, a Magyar Irodalomtudományi Intézet vezetője

Dr. Szabó Árpád Töhötöm, a Magyar Néprajz és Antropológia Intézet vezetője