190 millió euróval gyarapítja Kolozsvár kasszáját a BBTE

Kolozsvár-imázst építenének a helyi állami egyetemek

190 millió euróval gyarapítja  Kolozsvár kasszáját a BBTE
Egy nemrég nyilvánosságra hozott, 1959 személy megkérdezésével készült felmérésből kiderült, hogy 2015-ben a Babeş–Bolyai Tudományegyetem több mint 190 millió euróval járult hozzá Kolozsvár költségvetéséhez. A kutatómunkát a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának fiataljai végezték el. Tegnap erről a témáról, illetve a hazai felsőoktatás alulfinanszírozásáról szándékoztak véleményt cserélni a kolozsvári állami egyetemek kommunikációs szakemberei, amolyan félhivatalos közös fellépésként. Azonban a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a Műszaki Egyetem, az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem, a Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem, valamint a Gheorghe Dima Zeneakadémia kommunikációs képviselőinek tervezett konstruktív párbeszéde a BBTE Pata-újsor/Minerilor utcai épületében inkább egyszerű sajtótájékoztatónak sikeredett.

Doktori dolgozata részeként Andrei Chircă mutatta be az általa végzett tanulmányt, amely szociológiai felmérésből és a városgazdálkodáshoz való hozzájárulás kielemzéséből állt. Az adatokból kiderül, hogy 2015-ben a Babeş–Bolyai Tudományegyetem 190,6 millió euróval, vagyis 847,3 millió lejjel gazdagította a helyi költségvetést. Ebből a diákok költekezései közel 602 millió lejt tettek ki, az egyetem alkalmazottait szolgáló kiadások 124 millió lejt, az egyetem közvetlen kiadásai 81 millió lejt, a diákok látogatóinak itt tartózkodása 33,6 millió lejt eredményezett, a kizárólag a felvételi vizsgák idején Kolozsvárra látogatók pedig 6,6 millió lejt költöttek. A tanulmány csak a nappalis, az alapképzéses, a mesteris és a doktorandusz egyetemista diákokat vette számításba.

A BBTE összkiadása 2015-ben 313,3 millió lejre rúgott, a diákok kiadásai pedig ennek 1,83-szorosát – 629 millió lejt – tettek ki, miközben az egyetem a szakminisztériumtól kapott 95,5 millió lejes támogatásnak 48,8%-a hozzájárulásként visszafolyt az államkasszába. A felsőoktatási intézmény alulfinanszírozása tehát nyilvánvaló. 
A tanulmány arra is rámutat, hogy míg egy ingyenes képzésben részesülő, bentlakásban lakó diák éves kiadásai megközelítik a 12,8 ezer lejt, addig a tandíjas képzésben részesülő, albérletben élő egyetemista éves kiadása ennek több mint kétszerese, azaz 26,9 ezer lej.   

Az egyetem minden tanévben 8-9 ezer kérést kap bentlakásigénylésre, de a kereslet felének tud csupán eleget tenni. Folyamatban van új diákszállások építése, de még messze a teljes megoldás. A kolozsvári diáklétszám megoszlása: BBTE 50%, Műszaki Egyetem 23%, orvostudományi egyetem 11%, agrártudományi egyetem 9%, magánegyetemek 4%, zeneakadémia 2%, képzőművészeti egyetem 1%.  

A hat kolozsvári állami egyetem, az önkormányzattal együttműködve, az egymással való versengés mellőzését tűzte zászlajára, mert közösen Kolozsvár szellemiségének képviseletét tartják fontosabbnak, amely minél több fiatalt vonzhat ide az országból és a határokon túlról. Tegnap bemutatták azt a négyperces toborzó kisfilmet is, amelyet a hat egyetem közösen készített el, Miért jó Kolozsvárra jönni címmel, városunk egyetemi központként való népszerűsítése céljából. A nagyon fiatalos hangvételű videót, amint azt megalkotója, Costel Trofin elmondta, a közösségi oldalakon, egyetemi honlapokon, különböző vásárokon terjesztik.