„Tojáscsúcsot” hív össze Brüsszel szeptember 26-ra

Romániában is találtak rovarirtóval szennyezett tojáskészítményt

„Tojáscsúcsot” hív össze Brüsszel szeptember 26-ra
Csúcstalálkozót hív össze szeptember 26-ra az Európai Bizottság a szennyezett tojások miatt az érintett országok közötti vádaskodás elcsitítására és a helyzet rendezésének megvitatására – jelentette be pénteken Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztos. Péntekig tizenkét európai ország jelezte, hogy szennyezett tojást találtak a forgalomban, köztük Románia is. Az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság (ANSVSA) a Németországból érkezett egytonnás folyékony tojássárga-szállítmányt egy Temes megyei raktárban foglalta le még mielőtt az áru a felhasználókhoz került volna. A román illetékes hatóság területi szervezeteit készenlétbe helyezték, hogy azonnal közbeléphessenek, ha újabb figyelmeztetést kapnak az uniós rendszerben. Az ANSVSA eddig is végzett szúrópróbaszerű ellenőrzéseket a baromfiipari létesítményeknél, amióta múlt héten felmerült a szennyezés gyanúja.

A holland élelmiszerbiztonsági hivatal, az NVWA szerdán szólította fel az ország lakosságát arra, hogy a Fipronil mérgező rovarirtószer-szennyeződés gyanúja miatt átmenetileg tartózkodjanak a tojás fogyasztásától. A szennyezés gyanújával 180 tojástermelő telepet zártak be, amelyek közül szerdáig 27 helyen szennyezett tojásokat is találtak. A holland telepek mellett németországi és belgiumi  tojásüzemekben használták a valamilyen okból Fipronil rovarirtószerrel kevert Dega-16 fertőtlenítőszert.

Péntekig tizenkét európai ország jelezte, hogy a szóban forgó rovarirtószerrel szennyezett tojást találtak a forgalomban: Ausztria, Belgium, Dánia, Hollandia, Németország, Franciaország, Svájc, Svédország, Nagy-Britannia, Luxemburg, Románia és Szlovákia.

A Hollandiából importált és rovarirtószerrel szennyezett tojások száma valószínűleg eléri a 10,7 milliót Németországban – számolt be pénteken a Rheinische Post lap a mezőgazdasági minisztérium tájékoztatását idézve. Azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy kiskereskedelmi forgalomba mennyi került már a szennyezet tojásokból – teszi hozzá a lap.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pénteki tájékoztatása szerint nem merült fel a jelenlegi információk alapján, hogy Magyarország érintett lehet a „holland tojásügyben”. Ettől függetlenül a hatóságok augusztus végéig elrendelték a Magyarországra érkező tojástermékek célellenőrzését.

Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztos tegnap kijelentette: válságcsúcsot hív össze az Európai Bizottság (EB) a szennyezett tojások miatt a helyzet rendezésének megvitatására.  A litván biztos azt mondta: Hollandiának, Belgiumnak és Németországnak fel kellene hagynia a kölcsönös vádaskodással, hogy ki a felelős a kialakult helyzetért. „Ez a vádaskodás nem vezet sehová, ezért szeretném, ha véget érne” – fogalmazott.

„A legfontosabb feladatunk most a kialakult helyzet kezelése, valamint az információk gyűjtése és elemzése, hogy tanulhassunk a történtekből és javíthassunk a rendszeren a további bűncselekmények megelőzése érdekében” – hangsúlyozta.

Andriukaitis arról számolt be, hogy a héten egyeztetett az illetékes holland, belga és német miniszterekkel, és javaslatot tett egy csúcstalálkozóra az érintett országok minisztereinek és élelmiszerbiztonsági hatósági vezetőinek a részvételével.

Mina Andreeva, az EB egyik szóvivője közölte, hogy az ülést szeptember 26-ra hívják össze, de kiemelte, nincs szó „válságtanácskozásról”, főként a tapasztalatokat fogják megvitatni, illetve arról fognak egyeztetni, hogy miként lehetne javítani az uniós élelmiszerbiztonság-ellenőrzési rendszer hatékonyságát.

Hollandiában a rendőrség csütörtökön őrizetbe vette két érintett vállalat vezetőjét, akiknek a vádak szerint jelentős szerepük volt a szennyezésben. A hatóságok Belgiumban is több helyszínre kiszálltak.

A Fipronil rovarirtószert az állatgyógyászatban használják emberi fogyasztásra nem használt állatoknál (kutyák, macskák) vérszívó paraziták (bolha, tetű, kullancs) irtására. Emberi fogyasztásra szánt állatok kezelésére azonban nem alkalmazzák, mivel nagy mennyiségben a szervezetbe kerülve máj-, pajzsmirigy- vagy vesekárosodást okozhat.

A szert egyelőre nem tudni milyen okból keverték be a hollandiai tojástelepeken használt fertőtlenítőszerbe.

A szakemberek szerint a tojásban mért szennyezettséget számos tényező befolyásolja, így például a szer mennyisége, a kezelés módja, a kezeléstől eltelt idő is. A szennyeződés jelentette kockázat mértéke is további számos szemponttól függ. Ezek közé tartozik például a fogyasztó életkora, egészségi állapota, a koncentráció mértéke is. 

A mostani ügyben nem az akut kockázat a jelentős, ugyanis extrém nagy mennyiséget kellene rövid idő alatt elfogyasztani a termékből ahhoz, hogy jelentkezzenek az akut tünetek. Jelen esetben a hosszú távú kockázat a fontosabb, mivel a Fipronil zsírban oldódó hatóanyag, ezért felhalmozódik a szervezetben, így a megelőző intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a fogyasztók hosszú távon ne legyenek kitéve a májkárosító anyag hatásának.