„Szívvel-lélekkel látni a műalkotást emberformáló élmény”

Egyedi programmal készül a Bánffy-palota a Múzeumok Éjszakájára

„Szívvel-lélekkel látni a műalkotást emberformáló élmény”
Megérint, felkavar és felemel, átjárást teremt a hétköznapi valóság és a művészeti alkotás dimenziói között, ráébreszt arra, hogy mennyire elválaszthatatlan része a kreativitás és a műélvezet az emberi létnek – ilyen és feltehetőleg sok más megtapasztalást kínál a látogatónak az a nagyon összetett projekt, amellyel a Bánffy-palotában működő Művészeti Múzeum készült az idei Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatra. Az intézmény példátlan és kétségkívül emlékezetes múzeumi élményt ígér, hiszen az érdeklődők a szokásostól eltérő módon szembesülhetnek majd a különböző kiállított alkotásokkal; a műveket több művészeti ágazat kifejezőeszközével, a fiatalság érzékenységével, megközelítésének frissességével „keltik életre” a hagyományos múzeumi térben. A város többi múzeuma is különféle programokkal várja az immár 15. kiadásához érkezett Múzeumok Éjszakáján a látogatókat, ezeknek kínálatát is ismertetjük.

– A 21. század múzeumának tudatosan alkalmazkodnia kell ahhoz a tényhez, hogy korunk kulturális élete meghatározó módon résztvevő jellegűvé vált; következésképpen napjaink múzeuma egyre inkább arra törekszik, hogy a látogatót, a „felhasználót” arra buzdítsa, hogy résztvevő és kreatív módon „belakja” az intézményt. Ennek a felfogásnak kulcsfogalma az aktív részvétel és az együtt-alkotás, és ebbe illeszkedik egyébként a „nyitott kapuk politikája” is – magyarázta lapunknak Alexandra Sârbu művészettörténész-muzeológus, az idei Múzeumok Éjszakáján megvalósuló projekt kezdeményezője és koordinátora. Az ilyen felfogásnak megfelelően működő múzeumban a látogató mindenképpen sajátos, újszerű tapasztalatokkal gazdagodhat, a felfedezés örömével élvezheti a műalkotásokat – vélekedett.

„A Múzeumok Éjszakája mostanra sikeres nemzetközi branddé vált; a rendezvénysorozat idei projektjét a franciaországi kulturális minisztérium tematikus ajánlásának megfelelően dolgoztuk ki: ennek a La Classe, l’OEUVRE (Az osztály, a Mű) nevű programnak a lényege, hogy a tanintézmények és a múzeumok együttműködése által, a Múzeumok Éjszakájának idején a diákok a kultúra tolmácsaivá, közvetítőivé válnak” – részletezte a muzeológus.

Az idei projektben résztvevő fiatalok lehetőséget kaptak arra, hogy megismerjék, értelmezzék a múzeum kollekcióiból válogatott alkotásokat, s mindazt, amit ezek a művek sugallnak számukra, közvetítsék a nagyközönség számára is – magyarázta a szakember. A partnerintézmények, a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem, az Octavian Stroia Táncművészeti Líceum, a Gheorghe Dima Zeneakadémia diákjai sajátos „felfedezőútra” indultak, lehetőségük nyílt arra, hogy saját érzéseiket, benyomásaikat közvetítsék, a maguk módján adjanak értelmet a műalkotásoknak – hangsúlyozta Alexandra Sârbu. A szakemberek ezen az estén úgymond „visszavonulnak”, a terep a még formálódó, különböző művészetek iránt érdeklődő fiataloké lesz.

A kolozsvári Művészeti Múzeum kiemelt célja, hogy – a maga lehetőségeivel és eszközeivel – 21. századi múzeumként működjön, olyan intézményként illeszkedjen a város életébe, amely élettel teli, amely képes merész és innovatív ötleteket is felvállalni, és megvalósítani. Visszatérő látogatóközönséget szervezne maga köré, és a lehető legtudatosabban törekszik arra is, hogy bevonzza azt a réteget, amely még mindig többé-kevésbé tartózkodó az intézménnyel szemben: a fiatal generációt, amelynek rá kellene jönnie arra, hogy a múzeumi környezet jóval többet jelent az esetleg megfélemlítően méltóságteljes tereknél – fejtette ki a muzeológus. Elmondta: a Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem diákjai kreatív szövegekben írták le a műalkotásokat, és az online kampány keretében a Facebook közösségi oldalon is népszerűsített, hatásos rövidfilmeket forgattak. A zeneakadémia tanulói zongorjátékkal működnek közre, az Octavian Stroia balettlíceum tanulói pedig tíz, az állandó kiállításon szereplő festményt „keltenek életre” a táncművészet eszközeivel.

Nem véletlen, hogy a rendezvény mottója: „Mindenki azt látja, amit érez. TE mit látsz?” – magyarázta Alexandra Sârbu. Elmondta: azt szeretnék, ha a látogatóknak olyan múzeumi élményben lenne részük, amelynek révén, „nem csak néznék, hanem szívükkel-lelkükkel is látnák a műalkotásokat.” Biztosítanak majd egy olyan felületet is, egy pannót, amelyre majd felkerülhetnek az élményeket összegző vélemények. „Ha az ember törekszik arra, hogy ne csak a szemével, hanem lelkével is lássa a műalkotást, akkor a múzeumi élmény mindenképen meghatározó lesz, és meg is változtat” – emelte ki a művészettörténész.

Az egyik ilyen módon megjelenített műalkotás Ştefan Luchian utolsó előtti önarcképe, amelynek „életre keltését” magam is megtapasztalhattam az előadásra készülő diákok, Buduşan Denisa és Daniel Bota gyakorlása során. A portré története nem mindennapi, sok szenvedés, nehézség, a festő tragikus sorsának súlya áll mögötte: amikor az alkotás készült, Ştefan Luchian súlyosbodó bénulása olyannyira előrehaladt, hogy az ecsetet hozzákötözte csuklójához, hogy festeni tudjon – magyarázta Alexandra Sârbu. Ezt a festményt jeleníti meg a valós térben az Octavian Stroia balettlíceum két 12. osztályos diákja, a sorsszerűség drámaiságát átadó koreográfiával, amelyet Loredana Crăciun, az iskola klasszikus balettet és kortárs táncot oktató tanára állított össze. Elképzelése szerint a táncoló pár a bénulással küzdő festőt és a nehézségekkel, sőt a lehetetlennel is dacoló akaratot jeleníti meg, amely újra és újra képes az elgyötört művészt a csüggedtségből felemelni…

Ştefan Luchian utolsó előtti önarcképének megjelenítése (Fotó: Művészeti Múzeum)

Az intézményközi projekt alapvető célja, hogy a fiatalok segítségével az érdeklődés középpontjába állítsa a különböző művészeti ágazatokat, azoknak a társadalomban játszott kulturális és oktatási szerepével együtt – emelte ki Loredana Crăciun. A balettlíceum diákjai által bemutatott performanszok olyan jellegűek, hogy táncos és néző viszonya is átértelmeződik, hiszen a tér adottságai folytán olyan közel kerülnek egymáshoz, hogy más érzelmi viszonyulás alakulhat ki köztük, mint egy színpadon zajló előadás során – magyarázta az oktató. A kortárs tánc eszközeivel bemutatott alkotások között van 19. századi portré, de a kubizmus stílusjegyeit hordozó mű is, a társított táncok mindegyikének egyedi koreográfiája van.

A Bánffy-palotában május 18-án 19:00–20:00 óra között interaktív, vezetett látogatásokat szerveznek majd a 4–10 éves korosztálynak, 20:00–21:30 között zajlanak a táncművészeti előadások, 21:30–22:30 között pedig a zongorán előadott zeneművek hallgathatók meg. Éjjel egy óráig várja majd a múzeum az érdeklődőket, az utolsó beléptetés 00:15 órakor történik.   

További múzeumi programajánlatok

Az Erdélyi Néprajzi Múzeum is számos eseménnyel várja az érdeklődőket. A Redut Palota (Unió/Memorandumului 21. szám) este 7 és éjfél között várja a látogatókat, ahol az állandó kiállítások mellett több időszakos kiállítás is látogatható, amelyek fő témája a csillagászat, csillagjóslás. A Romulus Vuia Néprajzi Park állandó kiállítása (Törökvágás) délután 4 és este 8 között tekinthető meg, míg délután 4 és 7 között vezetett madártani túrát, este 7 és 8 között koncertet tartanak.

Az Erdélyi Történeti Múzeum (Bástya/Constantin Daicoviciu utca 2.) öt kiállítással készül, láthatók például virtuális térben elhelyezett dák tárgyak, az erdélyi nemesség luxuscikkei, 19. és 20. századi erdélyi fotósok munkái. Az este 7 és 23:45 között látogatható múzeumban barokk- és reneszánsz zenei momentum is lesz.

A csucsai Octavian Goga Emlékmúzeum (Főút 4. szám), a kolozsvári Tudor Jarda Népművészeti Iskolával közreműködve több irodalmi és művészeti programmal készül, köztük megvizsgálják Goga és Ady Endre barátságát, és megemlékeznek Adyra is halálának 100. évfordulója alkalmából.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem múzeumai is várják látogatóikat este héttől éjfélig, az Ásványtani Múzeum 19–23 óra között. A hazai kétéltűek fajtáit mutatja be a Vivárium (Mikó/Clinicilor 5-7.) fényképkiállítás keretében és sok információval arról, hogyan alkalmazkodtak a kétéltűek a különféle életkörülményekhez. A BBTE történeti múzeuma (Farkas/Kogalniceanu 1. és 4.) az utóbbi száz év diákéletét mutatja be fényképekkel, dokumentumokkal illusztrálva az egyetemisták által létrehozott eseményeket, tudományos és szociokulturális szerepvállalásukat. A múzeum állandó kiállítása is látogatható lesz. A krétakor erdélyi dinoszaurusz-fosszíliái láthatók az Őslénytani és Rétegtani Múzeumban (Farkas/Kogalniceanu 1.). Az emberi faj története és az evolúció alapelvei című kiállítás keretében Eduard Constantin Olare paleoművész paleoantropológiai rekonstrukcióit és anatómiai tanulmányait láthatjuk a BBTE Állattani Múzeumában, az arc anatómiai tanulmányai tudományos igényességgel, a kriminalisztikában használt arcrekonstrukciós technikák alapján készültek.

A sétatéri Kaszinóban Nemzetközi Kortárs Kerámiafesztivál lesz, a Kaszinó előtt pedig Daniel Leş máramarosi fazekasmester „megnyitja” műhelyét népzenei kísérettel. A kerámiafesztivál a Bethlen bástyába (Bethlen/Baba Novac 35.) is kiterjed. A bástya előtti tér este fél 8-tól színpaddá változik, 21 óra 45 perctől pedig épületvetítés lesz a bástyán.

Nyitva tart továbbá: a Német Kulturális Központ (Hunyadi/ Ştefan cel Mare tér 18.) este 7 és éjfél között, a Francia Intézet (Király/I. C. Brătianu utca 22.), szintén este 7 és éjfél között, a Dacia mozi (Bucegi utca 11B) délután 4 és éjfél között, a Vízmúzeum (Szászfenes felöli kijárat) este 7 és éfjel között (a látogatókat óránként a Főtérről busszal szállítják a múzeumba). De nemcsak a kolozsvári múzeumok várják a látogatókat, a dési Városi Múzeum már délután öttől kitárja kapuit, a Tordai Történeti Múzeum 18 és 00:30 óra között tart nyitva.

(Borítókép: Az „eltáncolt” képek között a kubizmus jegyeit hordozó alkotás is van. Fotó: Művészeti Múzeum)