„Mesés” monográfia a Bánffy-palotáról

Bordás Beáta, Kovács Zsolt és Lucian Nastasă-Kovács a könyvbemutatón

„Mesés” monográfia a Bánffy-palotáról
Olyan ez a könyv, mint egy mese – így jellemezte Lucian Nastasă-Kovács, a kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója A kolozsvári Bánffy-palota – Múlt és jelen címmel megjelent monográfiát, amelyet szerda délután, a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét rendezvényei keretében mutattak be népes közönség előtt a Bánffy-palotában.

Jobb helyszínt el sem lehetett volna képzelni, hogy még inkább megismerjük a mesés műemléképületet, amely Kolozsvárnak egyik jelképe. Az átfogó, az épületről eddig nem ismert részleteket is bemutató, ízlésesen kivitelezett, a Polis Könyvkiadó gondozásában megjelent, számos illusztrációt is tartalmazó könyvet érdemes fellapozni, hiszen a tulajdonosokra és az építésre vonatkozó történeti részek, a palota bemutatása, berendezésének leírása, több uralkodó látogatásáról szóló történetek igazán olvasmányossá teszik a monográfiát.

A könyv szerzője, Bordás Beáta művészettörténész viszonylag rövid idő, másfél év alatt készült el a monográfiával, amely egyrészt összefoglalja a palotáról eddig megjelent kevés szakirodalmat, ugyanakkor új adatokkal is szolgál levéltári kutatásai alapján – mondta el a bemutatón Kovács Zsolt művészettörténész, aki ismertette a monográfia struktúráját, röviden összegezte a tartalmát.  

A Kolozsvár Főterén álló, ma a Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palota késő barokk stílusban épült fel 1774–1784 között, gróf Bánffy György, Erdély kormányzójának a megrendelésére. A palota az évszázadok során meghatározta nem csak művészettörténetileg a város fő terének a képét, hanem előkelő szerepet játszott Erdély történetében, művelődési és társadalmi életében. A Bánffy-palota volt guberniumi székhely, elszállásolt nem egy alkalommal magyar királyokat, díszes fogadásokat, jelentős kulturális eseményeket szerveztek a termeiben.

Lucian Nastasă-Kovács múzeumigazgató a könyvbemutatón

A most megjelent monográfia érdekessége, hogy igyekszik nemcsak az épület történetével foglalkozni, hanem körüljár olyan témákat, mint az egykori tulajdonosok és lakók életmódja, a pompás szalonok berendezése, a palota udvarára az 1900-as évek elején épített és az 1970-es évekig működő mozi története, a palota leltárát is tartalmazó mellékletből pedig megtudjuk, mi volt az „uttza felől való elő szobába”, a nappali meg a „biliárd szobába”, vagy, hogy a „zöld szobába a diván alatt vannak még: Kémény párkányára való öt darab chinai portzellán figurák” stb.

A borítókép és fotók a könyvbemutatón készültek, ROHONYI D. IVÁN felvételei