„Mennyire olcsó volt az élet, hogyan kaszált a halál!”
Honvédek tiszteletére avattak emlékművet Felvincen
Honvédek tiszteletére avattak emlékművet Felvincen
Vissza

„Mennyire olcsó volt az élet, hogyan kaszált a halál!”

A második világháborúban Felvincen lezajlott harcok után 74 év, a romániai rendszerváltást követően közel 29 év elteltével sikerült a felvinci magyar közösségnek méltó módon emlékművet állítania a helységükben életüket vesztett honvédeknek, és megemlékezni a katonai és civil áldozatokról: a közösség és a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság szervezésében a megemlékezésre és emlékmű avatásra vasárnap, szeptember 9-én került sor.

A magyarországi Honvédelmi Minisztérium Háborús Kegyeleti Igazgatósága közleménye szerint, a Felvincen és környékén 1944. szeptember 8-12 között lezajlott harcokban 20 magyar honvéd vesztette életét, illetve tűnt el, talán fogságba esett. Míg az elesett szovjet katonáknak megadták az őket megillető tiszteletet – egy márvány emlékmű révén –, addig a hazájukat védő magyarok jeltelen sírokban nyugszanak a felvinci temetőben, és még ki tudja hol...

Megemlékezés a felvinci temetőben

„Ahányszor elhaladtunk a temetőben a szovjet, a piactéren pedig a román háborús emlékművek előtt, annyiszor hasított belénk a felismerés, hogy ameddig nem róhatjuk le kegyeletünket a magyar elődeink véráldozata előtt, addig másodrangú polgárai vagyunk szülőfalunknak. Az idő múlásával a háborút átélt lakosok száma természetszerűleg fogy, egyre kevesebben maradnak, akik be tudnának számolni azokról a terhes időkről. Szemtanúk csak halkan mesélték el a történéseket, hiszen minden szöges ellentétben állt a történelemkönyvek tanításaival és a kommunisták elvárásaival. Például a faluba bevonuló, horthystának-fasisztának megbélyegzett honvédeket boldogan fogadták a falu lakosai. A felszabadítónak nevezett szovjetek, majd az őket követő csőcselék pedig erőszakoskodott, pusztított, harácsolt. Ha a fiatalokat nem világosítják fel az igazságról és nem keltik fel nemzeti érzelmeiket, lassanként már az igény is megszűnik egy emlékmű állítására.

Miért vártunk mostanig ezzel a fontos feladattal? A kommunizmus alatt szót sem lehetett ejteni a szovjet testvérek ellen harcolókról. A politikai viszonyok megváltozásával azt gondoltuk, hogy elgördülnek az akadályok, de sajnos újabbakba ütköztünk: helységünkben a háború után megváltozott a nemzetiségi arány, a magyarok kisebbségbe szorultak, a község vezetése román kézbe került. A rendszerváltást követő időszak nacionalista légkörében nemcsak az engedélyek beszerzése ütközött volna nehézségekbe, hanem az emlékmű meggyalázása, megrongálása is komoly veszélynek ígérkezett. Mára azonban a falu nem magyar lakosságának többsége külföldi vendégmunkásként belekóstolhatott a nemzeti kisebbség sorsába, megértőbbekké, nyitottakká váltak. 30 évvel a rendszerváltás után, végre megérhetett a légkör arra, hogy megvalósítsuk a tervünket”- nyilatkozta lapunknak a felvinci magyar közösség nevében Vincze András.

A történelmi háttér

A II. világháborúban Felvinc az 1944. augusztus 23-i fordulat következtében került tűzvonalba. Mint ismeretes, Románia ekkor az oroszok oldalán fegyvereit szövetségese, Németország és Magyarország ellen fordította, így a román hadsereg szembekerült az észak-erdélyi magyar hadsereggel. Míg addig a védővonalat a Kárpátok hegyvonulatai jelentették, az új helyzetben a front áttevődött a Maros és az Aranyos vidékére. Ezen a környéken az orosz-román hadsereg északi irányban támadott, a találkozás egy része a Maros vonalán történt. Felvincnek, valamint a közeli Székelykocsárdnak és Miriszlónak az a szerep jutott, hogy lehetőség szerint feltartóztassa az ellenséget mindaddig, amíg kiépítik a tordai védővonalat. Már az összetűzés elején találat érte a református templom tornyát, az iskola és több lakóház épületét. 

A második tűzvonal az Aranyos mentén alakult ki, ami három hétig megállította az orosz-román hadsereg előrenyomulását.

Katonai és polgári áldozatok

A kutatások eredményeképpen kiderült, hogy 25 felvinci származású személy esett áldozatul a második világháború borzalmainak: honvédként a csatatéren, illetve betegségekben, a román hadseregbe besorolt katonaként, hadifogságban, szovjet munkatáborban vagy civilként a felvinci harcok során. 

Honvédként esett el: Balázs Dénes, Leopold Miklós, Magyari Miklós, Mátéffy László és dr.Szacsvay István.

 Szovjet hadifogságban vesztette életét Szegedi István,  illetve a hadifogságban szerzett betegségekben, röviddel hazaérkezésük után lelte halálát Benkő István és Ebergényi Ferenc.

Román katonaként tűntek el Nagy Domokos, NagyGyula és Ozsváth Ferenc. Munkaszolgálat során szerzett betegségekben hunyt el Kovács István és Lazsádi István. Egyikükröl sem szolgáltatott adatokat a román hadsereg levéltárosa. Szovjet munkatáborban haltak meg: Demeter János, Lazsádi István, Pál Fábián és Takács Árpád.

A vinci csata civil áldozatai: Damó Anna, Ilie Dumitru, Maier Victor, Szabó Miklós, Szabó Zsigmond, Szilágyi Sanyika, Takács Ferenc.

  A fenti lista nem tartalmazza azokat, aki a szovjet katonák erőszakoskodása miatt később öngyilkosságba menekültek, valamint a falu területére esett és fel nem robbant lövedékek későbbi pusztításait, illetve a testi és lelki sérüléseiket életük végéig hordozókat.

A leszármazottakkal való hosszas egyeztetés után az emlékműre három márványtáblát helyeztek el. A bejárattal szembeni tábla szövege: „A II. VILÁGHÁBORÚBAN A FELVINCI HARCOK SORÁN 1944. SZEPT. 8. ÉS 12. KÖZÖTT ÉLETÉT VESZTETT, MEGSEBESÜLT ÉS ELTŰNT 20 HONVÉD EMLÉKÉRE. HŐSI HALÁLT HALT: GERGEI JÁNOS honv., IFKOV IVÁN honv., MÁRKUS JÁNOS őrm., ZSABLYÁK MIHÁLY honv. ÁLLÍTTATTA: FELVINC MAGYARSÁGA, A TORDAI HONVÉD HAGYOMÁNYŐRZŐ BIZOTTSÁG 2018.

A baloldali tábla szövege: „A FELVINCI SZÁRMAZÁSÚ HONVÉDEK EMLÉKÉRE, AKIK ÉLETÜKET ADTÁK A HAZÁÉRT. „Én elmegyek, de veletek marad az Isten.” A jobboldali tábla szövege: „EMLÉKÜL AZOKÉRT A FELVINCIEKÉRT, AKIKNEK ÉLETÉT A HÁBORÚ SZÜLŐFALUJUKBAN VAGY IDEGEN FÖLDÖN TÖRTE DERÉKBA.”

Két évig tartó előkészületek

A történelmi dokumentumok, megsárgult levelek és személyes visszaemlékezések felkutatása közben a kezdeményezők megtették a hivatalos lépéseket is, amelynek eredményeképp 2016. március 25-én a Honvédelmi Minisztérium közölte velük az 1944. szeptember 8-12 közötti harcok során a Felvincen elesett honvédek névsorát, ezzel jogosultságot nyert tiszteletükre egy emlékmű állítása. Hamarosan felvették a kapcsolatot a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottsággal (THHB). A tordaiak az elesett katonák nevét tartalmazó márványlappal segítették a nemes kezdeményezést.

Ezt követően a közgyűlés eldöntötte, hogy a temetőben állítsanak fel egy gránittömböt, arra pedig egy kőlapot illesszenek a megfelelő szöveggel. Ugyanakkor felvetődött a gondolat, hogy emlékezzenek meg a felvinci származású világháborús áldozatokról is.

Amennyire időigényes volt a történelmi tények felkutatása, legalább annyira összetett volt az emlékmű kivitelezése is. Miután kijelölték a magyar temetőben az emlékmű helyét, meg kellett tisztítani a területet a környező fák lehajló ágaitól, megtervezni az emlékmű alapját, hogy a több tonna tömegű kőtömb idővel meg ne süllyedjen, majd kiásni az alapot a kő beállításához. A 90x90x240 cm-es kőtömb betonalapra való elhelyezése nehéznek bizonyult, az erőgép csak 40 percnyi próbálkozás után tudta a helyére illeszteni. Az impozáns monolit - Szilágyi Levente dévai vízügyi mérnök ötletének köszönhetően - az alsóaklosi gránitbányából származik, Szöllösi Ferenc bányamérnök ajándéka. Ezután következett az emlékmű környezetének kialakítása.

„Terveztünk, számoltunk, mértünk, majd szerszámot ragadtunk. 6 évestől 80 évesig tevékenykedtünk az emlékmű körül. Eddig 116-an vállaltak részt valamilyen módon a sikeres lebonyolításban. A falu lakossága adakozott, építőanyaggal, fuvarral, gépek kölcsönzésével támogatta a munkálatokat. Magyarországi testvérgyülekezet, külföldre és Erdély különböző helységeibe szakadt felvinciek is hozzájárultak anyagilag a felmerülő kiadások fedezéséhez. Ennek köszönhetően beszereztük az építőanyagokat, kifizettük a költségeket és megtervezhetjük a terület jövőbeli parkosítását, pihenőhellyé alakítását.

        A legfontosabb azonban az, hogy minden együtt elvégzett munka a falu magyar közösségének összekovácsolódásához járult hozzá. Azon túl, hogy a gránittáblák feliratai révén a hozzátartozók a háború viharában eltűnt rokonaikra emlékezhetnek, az egész emlékműegyüttes a felvinci magyar közösség lelki tulajdonává vált a közösen megálmodott és véghezvitt tevékenységek során. Megőrzése, gondozása mindnyájunk feladata” – számolt be Vincze András a megnyitón.

Fennkölt megemlékezés történészekkel, honvédekkel, leszármazottakkal

A falu életében oly jeles nap ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyet a református templomban tartottak. Lukács György református lelkipásztor prédikációjában a kőszikla, mint a halhatatlanság jelképe került kifejtésre. Mihály Imre római-katolikus plébános egy legenda segítségével példázta az emberi élet értékét. Ezt követően a közel 200 fős ünneplő sereg a megemlékezés helyszínére, a közeli magyar temetőbe vonult ki. A Himnusz és a riadó  felhangzása után (utóbbi a fiatal Bíró Bálintnak köszönhetően) leleplezték az emlékművet, amelyet a történelmi egyházak lelkészeinek imája illetve áldása kísért.

A felvinci református templom

A Kolozsvári Magyar Főkonzulátus részéről Polonyi Géza konzul a hősi halált halt honvédek példamutató kitartását, hűségét, hazaszeretetét emelte ki, akik akkor sem hátráltak meg, amikor tisztában voltak a végkifejlettel.

A hősi halált halt honvédeket a Honvédelmi Minisztérium katonai attaséja, Téglás Gyula méltatta, aki kiemelte: az 1848-ban megalakult honvédség – ez a sajátosan magyar intézmény, amelyet nem lehet más nyelvre lefordítani - célja mindig a haza védelme volt, és az ma is. Ezt tették a második világháborúban a helyi honvédek is. „Azért áldozták életüket, hogy ma itt élhessünk: öntudatosan és büszkén állhatnak meg itt a felvinciek”- hangsúlyozta.

Cech Vilmos a THHB megalakulásáról és működéséről értekezett, és kiemelte: az Aranyos vidékén több mint 60 emlékhelyet hoztak eddig létre. Szacsvai Kinga, az esemény konferálója, felolvasta a vinci áldozatok nevét, Szacsvai István Farkas Árpád Apáink arcán című versét adta elő. Benkő József marosvásárhelyi történész a felvinci hadi eseményekről tartott előadást, és idézeteket olvasott fel katonák leveléből. Kiemelte a környéken harcoló 7-es és a 10-es tábori póthadosztály, illetve a 25-ös gyaloghadosztály kemény ellenállását, amelynek fontos szerep jutott a „magyarok második Sztálingrádjának” is nevezett tordai csata előzményeiben.

A 95 éves Takács Margit néni emlékeit a Felvincen átviharzó háborúról lánya olvasta fel, Dari Sándor Felvincen elesett honvéd lányának, Dari Rózának nyilatkozatát pedig Horváth József sarmasági történelemtanár ismertette. Ezt a marosújvári református kórus ünnepi műsora követte, Fórika Éva karnagy vezetésével, amelynek repertoárjában olyan különleges darabok is szerepeltek, mint például a nagymedvési Lengyel Pista anyagából származó katona- és népdalok, amelyekben Felvinc neve is szerepel. Vincze András tájékoztatta a résztvevőket a műemlék állításának körülményeiről. A Marosvásárhelyi Magyar Királyi 23. Honvéd Határvadász-zászlóalj Hagyományőrző csoportjának katonai tisztelgése és koszorúzás zárta az eseménysort.

A 95 éves Takács Margit néni emlékei a felvinci harcokról

Egyáltalán nem kellett megerőltessem magam a 74 évvel ezelőtti emlékek felelevenítésével. Olyan tisztán látok mindent, mintha ma történt volna. Csak áradnak megállás nélkül, és sajnos, többnyire szomorúsággal töltenek el.

{Tovább olvasható még 988 szó.}
1944. szeptember 6-án, délután vonultak be a honvédek Felvincre Torda irányából. Gyalogosan, puskával a vállukon. Kerékpáros szakasz is megjelent, néhány motorbiciklis, majd berobogott egy kisméretű tank, amely azonban nemsokára visszatért Torda irányába. Később megérkeztek a lóvontatta ágyúk is. Felvincen ökrök és bivalyok húzták fel őket a merede
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, 

KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Uniós pénzből korszerűsítenék a ...
Minisztercserékről döntött a PSD: nyolc ...
Gabriela Fireanak elege lett a PSD-ből, ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ