„Megszomorodott” pillantás Bocskai egykori egeresi kastélyablakából

„Megszomorodott” pillantás Bocskai egykori egeresi kastélyablakából
Nagyon sok év után keveredtem ismét az egeresi Bocskai kastély környékére, a nosztalgiát azonban hamar felváltotta az indulat: itt tényleg nem változik semmi?

Az impulzust egy fénykép adta: a felhalmozódott szemét övezte romhalmaz közül „dacosan” kiemelkedő faragottkő ajtókeret látványa. Hírmondója annak, hogy itt valamikor Kalotaszeg legszebb reneszánsz kastélyának tartott épületegyüttese állt – ma teljesen romos állapotban.

A faluba azzal a szándékkal indultam, hogy kiderítem: vajon hogyan lehet érdekeltté tenni a helyi közösséget abban, hogy ezt a helyet becsben tartsa, annak rendje és módja szerint kitakarítsa. Egyáltalán… kezdjen vele valamit.

Bíztató látvány fogadott. Nem, nem a román nyelvű műemléket jelző táblára gondolok, ahol a Bocskai név tévesen ipszilonnal szerepel, hanem arra a modern turisztikai információs központra, amely közvetlenül a kastélyrom közelében létesült. Az Európai Unió és a román kormány vidékfejlesztési programjának keretében létrehozott irodán románul és magyarul is ki van írva az intézménynév. Feltételezhetően az idegenforgalom visszaesése miatt nem működik jelenleg a helyi látnivalók bemutatására létrehozott központ. Honlapjukat böngészve viszont könnyen rátaláltam a Bocskai kastély népszerűsítésére vonatkozó (szűkszavú és csak román nyelven közreadott) szövegre és képre is. (Jó fotósuk lehetett, felfedezte azokat a látószögeket, ahonnan úgy tudta a romokat lefényképezni, hogy a szemét ne tűnjön fel.)

Abban reménykedve, hogy nyitott kapukat döngetek, hiszen a község, lám, komolyan veszi a turisták idecsábítását, következésképpen a kastélyrommal kapcsolatban is lehetnek bizakodásra okot adó elképzelések, megkerestük Both Györgyöt. A harmadik mandátumát tavaly kezdő RMDSZ-es alpolgármester mindig készségesen válaszol a Szabadság kérdéseire. Most is gyorsan kiderítette, hogy a kastély valóban az önkormányzat tulajdona. Kicsit elbizonytalanított, hogy a magyar alpolgármesternek annyi év után rá kell kérdeznie, hogy a magyar épített örökség részének számító műemlék kinek a hatáskörébe tartozik, ezért meg sem lepett, hogy nem tudott információkkal szolgálni, volt-e, van-e valamilyen elképzelés a kastélyrommal kapcsolatban. Vagy legalább annyit: szoktak-e időnként közmunkát szervezni az oda hányt hulladék eltávolítására? Ha már olyan szép turisztikai központ virul a szemétdombnak használt kastély közvetlen közelében…

 

Az ajtókeret a kolozsvári kőfaragónak, Seres Jánosnak és fiainak a munkája

Annyit elmondott: az ehhez hasonló projektekre köztudottan nincs pénz, ezért nincs is mit megpályázni. Azt már a Monitorul de Cluj tavaly novemberi számában megjelent, az elhanyagolt kastély állapotán szintén felháborodó cikkből tudtuk meg, hogy a rom helyreállítása, hasznosítása történetesen szerepel a község 2019-2029-es közberuházási programjának kivitelezési tervében, konkrét lépések azonban még nem történtek.

A krónikák szerint…

…Egeres falu 1570 körül került Bocskai ejedelem apjának, Bocskai Györgynek a birtokába. A kapun 1572-es, címerrel ellátott feliratot találtak, feltételezhetően ő kezdte a várkastély építését. A munkálatok a 17. század elején még folytak. Bár az első erdélyi olaszbástyás kastélyként emlegetik, Bicsok István és Orbán Zsolt erdélyi kastélykalauza1 szerint az eltérő méretű bástyák inkább sarokpavilonok. Az épületet vizesárok vette körül, az azon átívelő fahídon lehetett bejutni a várba. A reneszánsz ajtó és ablakkeretek minden bizonnyal a kolozsvári kőfaragó, Seres János műhelyének munkáját dicsérik.   

1594-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem Csáky István erdélyi főkapitánynak adományozta, Bocskai Istvánnak azonban sikerült visszaszerezni, aki végül 1606-ban Bánffy Lászlóra és a Haller családra hagyta végrendeletében. 1625-ben ismét a Csákyaké lett, majd a későbbiekben is gyakran cserélt gazdát, a kastély utolsó tulajdonosa az épületet megvásároló Fekete János volt, aki a bányamunkások számára bérlakásokat alakíttatott ki benne. Az 1900-as évek óta fokozatosan romló állagú épület 1948-ig lakott volt.

Elrománosodó szórvány Kalotaszeg közepén

Nagy Alpár-Csabát, az Egeresi Református Közösség lelkipásztorát arról kérdeztük, hogyan él a helyi köztudatban ez a műemlék.

A lelkész szerint különösebb érzelmi kötődés nincs a kastély iránt. Kiöregedett, elszórványosodott magyar közösség az egeresi. Talán még élnek olyanok, akik emlékeznek, hogy a 40-es években lakható volt, majd az 50-es években bontásra ítélték. Végül lemondtak a műemlék lebontásáról, de a tetejét addigra már elhordták, visszafordíthatatlan károkat okozva. Azóta folyamatosan romlik az állapota, akárcsak a többi hasonló sorsa jutott erdélyi műemléknek. Úgy tűnik, a cél hagyni, hogy minél hamarabb elpusztuljon, és amikor már veszélyessé, menthetetlenné vált, a földdel egyenlővé tenni, vélekedett.

Nagy Alpár-Csaba szerint az önkormányzat nem mutat nagy érdeklődést a romok iránt. Azt viszont megtehetnék, hogy tiszteletben tartják az idevonatkozó jogszabályokat és nem engedélyezik, hogy műemlékvédelmi zónában, vagyis a törvény által meghatározott 500 méteres körzetben bárki bármit felépítsen. Azokat pedig, akik illegálisan építkeznek, megbírságolják. Sajnos senkit nem érdekel, hogy a gombamódra előbukkanó színes bádogfedelek rontják a műemléki környezetet.

- Egeres rohamosan elrománosodó szórvány Kalotaszeg közepén, nagyon erős identitásváltási folyamatnak vagyunk tanúi. A gyártelepen van még magyar óvodai csoport, az elemi osztályban azonban nincs magyar oktatás. Azok a gyerekek, akiket magyarul akarnak taníttatni, a bogártelki elemibe járhatnak, a Gyártelepen létezik összevont 5-8 osztály. Sajnos egyre kevesebb szülő van, aki a gyerekét magyar óvodába, iskolába szánja. Tekintettel a körülményekre, valahol érthető is, hogy sokkal vonzóbb a szülők számára a román napközi, a román iskola – magyarázta.

Elmondta: személyesen tapogatózott azzal kapcsolatban, hogy magyar napközi csoport jöjjön létre, ahova a bogártelki, inaktelki, daróci, egeresi és Egeres gyártelepi gyerekek járhatnak, sajnos sikertelenül.

- Nagyon sok a vegyes házasság, a házasulandó korba érő magyar fiatalok nem egymással kötnek házasságot, hanem a románok közül választanak társat. Ez a kommunizmus idején mesterségesen kialakított, és azóta is rendszerszintű műveltségbeli különbség miatt van a magyar illetve román férfiak és nők között. Évtizedek óta az iskolázottabb román férfiak szívesebben választanak tanult magyar lányokat és fordítva, amint arra már Szilágyi N. Sándor is rámutatott, magyarázta. 

Kiderült, vannak olyan magyar családok, ahol a gyerekek egymás közt románul beszélnek már, a vegyes házasságban született gyermekek pedig az elenyésző kivételt leszámítva mind román identitásúak lesznek és értelemszerűen ortodox vallásban nevelkednek.

- És az még a jobbik eset. Az ortodox egyház nyomásgyakorlásának következtében gyakran a magyar szülő is áttér. Nagyon alacsony tehát a kulturális reprodukció. Azokban a családokban pedig, ahol fontos a magyar identitás megőrzése, és magyarnak nevelik gyermeküket, amikor ezek felnőnek, igyekeznek mielőbb elköltözni magyar többségű vidékekre, ahol megélhetik magyarságukat, tette hozzá.

Elmondása szerint nem kifejezetten türelmes román közösség az egeresi, van egy nagyon erős magyarellenes hangulat. Érdekes módon ez nem hogy elvenné a magyar fiatalok kedvét attól, hogy román családba házasodjanak vagy menjenek férjez, épp ellenkezőleg! Sokan azért választanak román párt, mert ebben látják a biztonságot, a garanciát a befogadásra, arra, hogy nem éri őket bántódás. Ezzel szabadulhatnak a kisebbségi lét miatti csökkent értékűség egyébként hamis, de szándékosan gerjesztett érzésétől - magyarázta. 

Nagy Alpár-Csaba érthetetlennek tartja ugyanakkor, hogy egy olyan községben, mint Egeres, amelynek a magyar lakossága 35 százalék, hiszen olyan falvak tartoznak ide, mint Inaktelke, Mákófalva, Bogártelke, Nádasdaróc, Jegenye, miért nem tudja az RMDSZ kihasználni az egyfordulós választást és magyar polgármestert juttatni a község élére. Az RMDSZ listája 900 szavazatot kapott a tavaly, a román polgármester pedig kevesebb mint kétezer vokssal újrázott, matematikailag tehát nem számított volna lehetetlennek, vélekedett.

Önálló polgármesterjelölt azonban tavaly sem akadt, teszem én hozzá, mindez pedig olyan körülmények között, hogy az RMDSZ eldöntötte: ott ahol a magyarok aránya 15 százalék felett van, saját jelöltet állít…

*

Az egeresi kaland végén az indulatot felváltja bennem a megrendülés: a kastélyromok csendes pusztulása mellett a megőrzésükre hivatott közösség eróziója sokkal gyorsabb, visszafordíthatatlanabb. A kérdés immár úgy tevődik fel: hogyan sikerül érdekeltté tenni az itt élő elrománosodott-román közösséget a magyar történelmi emlékek megőrzésében. Ez a feladat azonban messze túlmutat Egeresen, és az itt romokban heverő Bocskai kastélyon. (Bocskai. I-vel…)

 

1Bicsok Zoltán, Orbán Zsolt : "Isten segedelmével udvaromat megépítettem..." - Történelmi családok kastélyai Erdélyben, Gutenberg Kiadó, 2019