„Forró” európai témákról, biztonságpolitikai szempontokról Tusványoson
A biztonságpolitikai panelt moderáló Bohár Dániel, a HírTV szerkesztője Boris Johnson brit miniszterelnök hivatalba lépésének felvetésével, a Brexit esélyére irányuló kérdéssel indított. Nógrádi György emlékeztette a hallgatóságot: a britek eleve nem akartak az unióhoz csatlakozni, és máig fennáll a kettősség, tekintve, hogy az Egyesült Királyság társadalmának valamivel több mint a fele bizonyult kilépéspártinak, míg másik része, főként Velsz, Észak-Írország és Skócia az unióban való maradást támogatná. Mindamellett a szakértő szerint a Brexit nagy valószínűséggel be fog következni, s az „óriási csapás lesz a britekre s az unióra egyaránt.”
Az európai parlamenti választáson a német zöldek (Die Grünen) támogatottsága a korábbi ciklushoz képest nagyjából 10 százalékkal nőtt, a konzervatív pártoké csökkent, vajon mi állhat ennek hátterében? – vetette fel a kérdést az újságíró Georg Spöttlének. Az Nézőpont Intézet elemzője elmondta: a zöldek elsősorban a fiatalokat célozzák programjukkal, nagyon aktívak a közösségi médiában, míg a kereszténydemokraták, keresztényszocialisták, a CDU–CSU nem bírnak jelenleg elég vonzerővel számukra, nem érdeklődnek a különféle gazdaságpolitikai kérdések iránt. Mindamellett, sajnos, az is megállapítható, hogy politikai programjukban a klímavédelem tematikájába olyan javaslatokat csomagolnak be, amelyek következményeit majd a következő nemzedékeknek kell megemészteniük – tette hozzá az elemző. Mint mondta, a zöldek felszámolnák az atomerőműveket, s eközben zajlik a kőszén-bányászat, amely úgy szennyezi a levegőt, hogy már csecsemőkorban kialakuló légúti betegségeket eredményez, amint azt a korábbi NDK-ban élők is megtapasztalhatták.
„A fiatalok már annyira hype-olják a klímavédelmet, hogy ezt illetően sokakban szorongás alakult ki: azt gondolják, a felperzselődés előtt álló Földön nem is érdemes már gyereket vállalni” – hívta fel a figyelmet a szakértő. A maguk során viszont a konzervatív pártoknak is közelíteniük kellene a klímavédelemmel foglalkozó fiatalokhoz, felhívva a figyelmüket arra, hogy együtt tudnának működni, nagy cégekkel egyeztetve változást elérni például az afrikai országokban, ahova a szemetet több ország odahordja, s ahol munkát kellene adni az embereknek, és helyben segíteni, nevelni őket – vélte Georg Spöttle. A klímavédelemben „globálisan kell gondolkodni, és lokálisan kell cselekedni” – hangsúlyozta.
Kiszelly Zoltán politológus elmondta: a baloldali média időről időre más-más metatémákat vet és fokoz fel, ilyen lehet a klímakatasztrófa is, amely például az EP-választások előtt uralta a nyugati sajtót. „A klíma-hype egyébként egyfajta világvége-vallásként hangsúlyozza a fiataloknak, hogy felforr a Föld, a víz, elfogy a termőföld”, s nem feltétlenül az észszerű megoldáskeresésre törekszik – tette hozzá.
Georg Spöttle a felkapott médiatémákat illetően megjegyezte: Németországban a neonácikkal, szélsőjobboldali szélsőségesekkel riogatnak, jóval nagyobb veszélyt tulajdonítva a valósnál ezeknek a megnyilvánulásoknak, miközben az egyébként romboló akciókat végrehajtó ultrabaloldali, Antifa-szerveződésről nem beszélnek.
Június végén egy nem kormányzati szervezet (NGO) által működtetett hajó, a Sea-Watch 43 migránssal a fedélzetén az egyértelmű tiltás ellenére behajózott az olasz vizekre, s fél mérföldnyire állt meg Lampedusa partjaitól. Matteo Salvini belügyminiszter és kormányfőhelyettes úgy nyilatkozott, a hajó kapitánya „piszkos politikai játékot” űzött a migránsok bőrén, az ő kiszolgáltatott helyzetükkel akarta kényszeríteni Olaszországot a befogadásukra, „semmibe véve a nemzetközi és az olasz törvényeket” – idézte fel a HírTV szerkesztője, a helyzet értékelésére kérve a beszélgetőtársakat.
Kontrát Károly arra hívta fel a figyelmet, hogy 2018 júniusában az Európai Tanács (ET) két döntést hozott, éspedig, hogy a Földközi-tengeren érkező bevándorlókat nem szabad az EU-ba beengedni, másrészt, hogy vissza kell téríteni őket a kiutazási országokba. Ennek ellenére, múlt héten, az uniós belügyminiszterek tanácskozásán napirendre került egy német–francia kezdeményezés, miszerint a migránsokat partra kell szállítani, s elosztani őket az uniós országok között. Magyarország, a Visegrádi 4-ek álláspontja egyértelműen az volt, hogy ezzel az eljárással szembemennének az ET jogszerű döntésével, s biztató üzenetet küldenének az embercsempészeknek. Ők már tervszerűen tudják, hogy hol találkozhatnak nyílt vizeken az NGO-hajókkal, amelyek átvehetik tőlük az Afrika partjaitól bárkákon kihajózott embereket. Magyarország nem vonzó célpont a bevándorlók számára, mégis, az elmúlt évben 6100 határsértő ellen indult eljárás – tudatta a belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Hozzátette: a magyar kormány bízik abban, hogy az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen egy olyan EU mellett teszi le majd a garast, amely elismeri a szolidaritás kifejezésének azt, amikor egy tagország nagy erőfeszítéssel, anyagi befektetéssel megvédi határait.
Von der Leyen önálló személyiség, nem függ Angela Merkel kancellártól, Európában pedig változások vannak, új politikai erők jutnak vezető szerephez, és van esély arra, hogy a migránskérdéshez is másképpen állnak majd hozzá – jegyezte meg Nógrádi György.
„Lehet valaki liberális, bevándorláspárti, de tartsa be a törvényeket” – emelte ki Georg Spöttle. Mint mondta, emberileg érthető, hogy a nyugati államok segélyrendszere patkómágnesként vonzza a nyomorult embereket, akik Afrikában napi egy dollárt keresve tengődnek, de miután eljutnak ezekbe az államokba, jó részük gyökértelenné válik, elveszti korábbi értékeit, s bűncselekményekbe is belebonyolódik. „Afrikát helyben kell segíteni, munkahelyeket teremteni, mintagazdaságokat létrehozni az emberek számára, hiszen a kontinenst ma 1,2 milliárdan lakják, ez a szám 2050-re megduplázódik, 2100-ra megnégyszereződik” – fejtette ki az elemző.
Ha Németország a kiinduló országokra fordította volna azt a 100 milliárd forint értékű összeget, amelyet 2015 óta a bevándorlók eltartására költött, sokkal többet tett volna, hiszen ezekkel a segélyekkel nem teremtett értéket. Ezt az anyagi keretet a keresztények védelmére, templomok, iskolák építésére, élhető körülmények teremtésére is lehetett volna szánni, hogy ne kényszerüljenek elindulni az emberek – mondta Spöttle. Megállapította: tény az is, hogy Németországban nagyon romlik a biztonság, és nem az a baj, hogy a migránskérdésben vannak liberálisan gondolkodók, hanem az, hogy nem egyértelmű: a normalitást, a társadalmi környezet biztonságát meg kell őrizni, s az ország törvényeit pedig be kell tartani. A migránspárti álláspont és a törvénytelen bevándorlás ellen tiltakozók küzdelme az EU-ban még nem dőlt el, s az egységes fellépéssel még lehet érdemben cselekedni – vélte Kontrát Károly.
A nyugati társadalom mára úgy tűnik, elérte teljesítőképessége határát, s igenis számít az, hogy a német költségvetés 20 milliárd eurós többletét bevándorlók eltartására költik, a gazdaság növekedése lelassult, s az emberek érzik a gazdasági teljesítmény leépülését – állapította meg Kiszelly Zoltán, hozzátéve: olyan konstrukciókat kellene életbe ültetni, amelyekkel a „szociális léhaság” felszámolható. „Magyarország számára például minden év számít, amelyben erősödhet gazdaságilag, mivel ilyen helyzetben a konfliktusokat is jobban tudja kezelni” – tette hozzá a szakember.
A borítókép a szerző felvétele
