Atipikusnak minősítette Székely István Gergő az idei EP-választásokat a rendhagyóan magas részvétel miatt, ez mind a parlamenti választásokhoz, mind a korábbi EP-választásokhoz viszonyítva kiugróan nagynak számít. Ha pedig figyelembe vesszük a külföldön élő több milliós román diaszpórát, amelynek nagy része nem szavazott, akkor az 51 százalék még több a hazai névjegyzékben szereplő választók számához viszonyítva – vélekedett a politológus, aki igyekezett eloszlatni a tévhitet, miszerint a külföldön élő románok körében olyan nagy a szavazási hajlandóság, mint amire a külföldi választókörzetekből származó felvételekből, a külképviseleteken kígyózó sorokból és az ezzel kapcsolatos botrányokból következtetni lehet.
Elmondta: az EP-választás Romániában is afféle „másodrendű” megmérettetésnek számít, amikor a választók viszonylag alacsony tét mellett kedvükre büntethetik a politikai párokat, elsősorban a hatalmon levőket. Az idei romániai EP-választások magas részvétele azonban nem csak a proteszt-szavazatokra vezethető vissza, hanem arra a népszavazásra, amelyet az elnök minderre rászervezett felerősítve a jobboldal által felpörgetett korrupcióellenes hangulatot, és amelyet a baloldalnak nem sikerül ellensúlyoznia. A „mélyállam-elmélet”kifulladt, az igazságügyi törvényeket saját érdekei szerint módosító Liviu Dragnea pedig mindent megtett annak érdekében, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD), amely 2016-ban 45 százalékkal került kormányra, az idei EP-választásokon már csak 23 százalékot érjen el.
Illyés Gergely is úgy ítélte meg: a referendum miatt sikerült az EP-választásokat PSD-ellenes népszavazássá változtatni, jóllehet az elmúlt három évtizedben nem csak a szociáldemokraták, hanem valamennyi politikai erő, köztük a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is érintett volt a korrupció elhatalmasodásában. Úgy értékelte: a referendumnak köszönhetően az EP-választást lényegében Klaus Iohannis nyerte meg – liberálisainak. A PNL elsősorban az államfőnek köszönheti az elért eredményt, azt hogy túlélte a Mentsétek meg Romániát (USR) és szövetségese, a Dacian Cioloș létrehozta PLUS előretörését, amely ugyanazon választóréteg meghódítására hajt - meglehetős sikerrel.
Székely István szerint a májusi EP-választás is egyféle pillanatfelvétel a román politika, illetve a mögötte zajló társadalmi folyamatokról. Úgy tűnik, tartós átrendeződés megy végbe a jobboldalon, az USR-PLUS kiemelkedő szereplése arra utal, hogy egyre inkább sikerül megszólítania a politikától eddig elforduló, többnyire apolitikus, passzív réteget, amelynek tekintélyes részét a nagyvárosok, egyetemi központok fiataljai adják. Kérdés, hogy mennyire konjunkturális ez a tábor, vajon a korrupcióellenes diskurzussal sikerült végképp „becsatornázni” őket, vagy újabb és újabb botrányok kellenek mobilizálásukra. Kifejtette: ennek a már uniós tag Romániában szocializálódott, az EU-ban lehetőséget látó és azt kihasználó rétegnek van egy számbelileg nem, de társadalmi befolyását tekintve jelentős magyar szegmense is, az RMDSZ-nek pedig az a feladata, hogy megtalálja a közös hangot velük.
Az államfőválasztásokról szólva a szakértők meglepőnek nevezték a szociáldemokraták keddi bejelentését, miszerint Viorica Dăncilă kormányfő-pártelnököt indítják az elnökválasztásokon.
Székely István Gergő szerint úgy tűnik, a PSD szerint a novemberi elnökválasztás lefutott dolog, Iohannis második mandátuma biztos. A szociáldemokraták számára most az a tét, hogy a párt ne essen szét. Hasonló a helyzet az USR berkeiben, a cél felépíteni egy olyan személyiséget Dan Barna pártvezető-elnökjelöltben, akire a 2020-as választásokon alapozni lehet. Véleménye szerint az RMDSZ-nek fontos lenne idén is önálló elnökjelöltet állítania első körben. Ami pedig egy lehetséges második fordulót illeti, úgy véli, bár a magyar választók körében Iohannis elnök személye meglehetősen erodálódott, egy PSD-s jelöltnek még ennél is kevesebb az esélye.
Illyés Gergely is úgy ítéli meg: Dăncilă jelölése azt jelenti, hogy a PSD „feltett kezekkel” indul az elnökválasztásra, a szociáldemokraták tudomásul vették, hogy Iohannis nyer, a PSD prioritása konszolidálni a pártot a 2020-as választásokra. Hogy nem a sokkal ismertebb Dacian Cioloș, hanem Dan Barna indul az USR színeiben, szintén azt sugallja, hogy az USR-PLUS szövetség is elsősorban a jövő évi választásokra készül, távolról sem Iohannis lekörözése tehat a cél.
Székely István arra számított: Dragnea bukása a PSD-ből kiszakadt Victor Pontának és csapatának integrációját gyorsítja fel, ilyen irányba már voltak pozitív jelzések Dancilăék részéről. A politológus ugyanakkor attól tart, a referendummal lecsengő korrupcióellenes hangulat helyét átveheti a kilencvenes évek magyarellenessége, ennek különösen akkor nagy a veszélye, ha a választásokat követően olyan kormány alakul, amelyben az RMDSZ-re nincs szükség.
