„Fekete balladát” akartak készíteni

Megtartották Török Ferenc új filmjének európai premierjét

„Fekete balladát” akartak készíteni
Nagy sikerrel megtartották Török Ferenc 1945 című játékfilmjének európai premierjét szerda este a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale). A történelmi drámát a szerzői filmek és innovatív zsánerfilmek legújabb tendenciáit felvonultató Panoráma szekcióban mutatták be. A fekete-fehér alkotás a második világháború utáni első nyáron játszódik egy magyarországi faluban, ahol az emberek felejteni akarják a világégés borzalmait és örömre, új kezdetre, gyarapodásra vágynak. Azonban a jegyző fiának esküvője napján megjelenik – ahogy a filmben mondják – „két zsidó”, akikről senki sem tudja, hogy mit akarnak.

„Hosszú munka volt, rövid életem 12 évébe telt” elkészíteni a filmet – emelte ki a leginkább a Moszkva tér című alkotásáról ismert 45 éves rendező. A premier után a közönség kérdéseire válaszolva elmondta, hogy egy „fekete balladát” akartak készíteni, és a westernfilm műfajából merítettek hozzá formát. 

„Végéig megtartottuk a western stílust, és a filmben ábrázolt három órát átható feszültségre összpontosítottunk” – mondta Török Ferenc, rámutatva, hogy az 1945 elkészítéséhez „alapfilm” volt Fred Zinnemann Délidő című 1952-es munkája, amely ugyancsak valós időben mesél el egy drámai történetet.

A szintén fekete-fehér Délidőhöz hasonlóan az 1945 is úgy kezdődik, hogy a déli vonattal váratlan vendégek érkeznek egy közösségbe, amitől a feje tetejére áll a világ: a két ortodox zsidó megjelenése miatt a falu lakói kénytelenek szembenézni azzal, hogy alig néhány hónapja, a holokauszt idején nem csupán nem védték meg közösségük zsidó tagjait, köztük legjobb barátaikat, hanem el is árulták és kirabolták őket. A görög tragédiákat is idéző alkotás Szántó T. Gábor Hazatérés című elbeszélése alapján készült, a forgatókönyv a szerző és a rendező közös munkája.

Németországban is csak évtizedekkel a holokauszt után kezdődött el a náci múlt feldolgozása, és a németek végül a kilencvenes években néztek szembe igazán a történtekkel, Magyarországon pedig most jött el ennek az ideje – mondta Szántó T. Gábor, kiemelve: az 1945 alkotói remélik, hogy filmjükkel hozzájárulnak a múltfeldolgozás folyamatához. „Nekünk is vannak már gyermekeink, akik feltesznek kérdéseket, és a mi nemzedékünknek kell választ adnia a kérdéseikre” – tette hozzá Török Ferenc. Rámutatott, hogy a szembenézés a múlttal sokáig nem is volt lehetséges, mert a holokauszt „a kommunizmus idején nagy tabu volt”.

A filmet nemcsak a berlini premier közönsége ünnepelte, hanem a kritikusok is jól fogadták. A Variety című nemzetközi filmes szaklap egyenesen 2016 Oscar-díjas magyar alkotásához, a Saul fiához hasonlította, kiemelve, hogy Török Ferenc munkája „friss és okos filmes megközelítése egy nehéz témának”.

A Berliner Zeitung kiemelte, hogy az alkotás nagyon koncentráltan mutatja be az üldözött zsidók sorsával kapcsolatos „kollektív amnézia következményeit”.