„Beszélni kell a tabukról”

„Beszélni kell a tabukról”
A Kolozsvár Társaság (KT) Kolozsvári színésznők a KT pódiumán sorozata beszélgető estjének meghívottja Kali Andrea a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze volt 2019. április másodikán, kedden. A beszélgetőtárs szerepét Nánó Csaba, a házigazdáét pedig Horváth László látta el.

BARTÓK JÚLIA

„Én hiszek abban, hogy beszélni kell a tabukról” – ez a 2016-os rádióinterjúban, Home made előadás kapcsán elhangzott mondat jutott eszembe a Kali Andreás beszélgetés során, meg az, mennyire fontos, hogy legyenek ilyen lehetőségek – rádióinterjú vagy beszélgető est – a színészekkel való találkozásra színházi kereteken kívül. Pedig nyilvánvaló, hogy az emberek kíváncsiak rájuk, hiszen nincs is honnan tudniuk, hogy mit gondol, hogyan érez a színész, akit a színpadon látnak. Az a kijelentése Kali Andreának, hogy zavarba ejtően megtisztelő számára a KT pódiumán szerepelni, szintén arról árulkodik, hogy nem szentelünk elég figyelmet színművészeinknek, akik bizony keményen dolgoznak a szórakoztatásunk érdekében.

Nyilván a színész önmagában nem tabu, a gondolat elejére visszacsatolva, ez a színpadon történtekre vonatkozik. De azért egy kicsit az! Legalábbis a kívülállóknak. Mert sokunkat érdekel, hogy valakiből hogyan lesz színész, honnan származik elkötelezettsége, kiktől tanulta a mesterséget, mi a titka a szövegtanulásnak, hogyan képes annyiféle szerepet eljátszani, hogyan képes megbirkózni a rendezői elvárásokkal. Mint ahogyan az is, mennyire kiszolgáltatott a színész a rendezőknek, mi volt régen és milyen ma a színház, hogyan tudja a színész összeegyeztetni a hivatást a magánéletével, mennyire segítenek egymásnak a szakmabeliek, mi az ellenszere a kiégésnek, mit jelent számára a siker…

Ilyen s ezekhez hasonló kérdésekkel ostromolták Kali Andreát, aki készségesen válaszolt. Sikerült fölvillantania személyiségének néhány titkát, mélységeit, de leginkább nagy szerelmét a színház, legfőképp a kolozsvári állami magyar színház iránt. Az est során kiderült: jól érzi magát, itthon érzi magát, nem vágyódik el innen. Folyamatosan lehetősége van játszani. Mesélt nagy mestereiről, a „nagy Öregekről”, akiktől még volt lehetőségük „ellopni” a mesterséget. Kedvenc szerepeiről is áradozott, és azokról a kihívásokról is beszélt, amelyeket megél egy-egy maximálisan felfokozott érzelmi szituációt igénylő szerepmegformálás során. Érintette a gyerekvállalással együtt járó változásokat is, ami nála is egy érettebb, kiegyensúlyozottabb játékot eredményezett. Szerepeinek sokszínűsége nem csak abban áll, hogy a Júlia szereptől a részeg női szerepekig eljátszhatott sok mindent, hanem hogy viszonylag fiatalon alakíthatta a Kalucsni öreg nagymamáját, sőt az Elveszett levélben részeges férfiszerep is jutott neki. Kali Andrea 22 éves színészi pályája során több mint 30 darabban csillogtathatta meg tehetségét és tudását. Nincsenek szerepálmai, de amit elvállal, igyekszik tisztességesen, hitelesen és szeretettel végigcsinálni. A közönség felvetésére elmondta azt is, hogy hiányzik a színházi kritika, ami sokban segíthetné a színművészek munkáját.

Borítókép: Horváth László