„Az az érdekünk, hogy szükségük legyen ránk”
Vissza

„Az az érdekünk, hogy szükségük legyen ránk”

Még néhány nap, és kiderül, hogy az elkövetkező négy évben kik fogják vezetni az ország – ezen belül Kolozs megye és Kolozsvár – településeit. Valójában történelmi pillanatokat élünk, hiszen a koronavírus-járvány miatt teljesen új helyzet állt elő, amely nagymértékben befolyásolja a szeptember 27-i, azaz a vasárnapi önkormányzati választások és az ezt megelőző kampány megszervezését. Kolozs megyében és Kolozsváron az RMDSZ megpróbált a lehető legtöbb településre eljutni, minden társadalmi réteget és korosztályt megszólítani, bár a járvány miatt jóval korlátozottabbak voltak a lehetőségeik – jelentette ki interjúnkban Csoma Botond. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, kolozsvári polgármesterjelölt hangsúlyozta: a magyarság érdeke, hogy meg tudja őrizni pozícióit, és a közösségnek a jövőben is legyen megfelelő képviselete az önkormányzatokban. Csoma Botond szerint megfelelő óvintézkedések mellett megtarthatók a választások, arra kéri a magyar embereket, hogy ne féljenek elmenni szavazni.

Lassan végéhez ér a választási kampány, és szeptember 27-én, azaz vasárnap eldől, hogy kik fogják vezetni újabb négy éven keresztül a településeinket. Tekintettel a járványhelyzetre, mitől volt másabb ez a mostani korteshadjárat, sikerült-e eljuttatnia az RMDSZ-nek Kolozs megyében és Kolozsváron üzeneteit a magyar választópolgárokhoz, miért fontos élni ezúttal is a szavazati jogunkkal? – kérdeztük Csoma Botondot, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét, aki egyben a szövetség kolozsvári polgármesterjelöltje is. 

– A járványügyi helyzet miatt a jelenlegi kampány kicsit másabb volt, mint az eddigiek. Főleg az úgynevezett door to door, vagyis az ajtóról ajtóra való járást befolyásolta leginkább. Korábban a door to door képezte a kampány gerincét, hiszen így közvetlenül lehetett találkozni az emberekkel. A választópolgárok fel tudtak tenni kérdéseket a jelölteknek, személyesen megismerhették őket, és láthatták, hogy hús-vér emberekről van szó, nem csupán egy fénykép vagy videó formájában öltöttek testet a Facebookon. Sajnos, a járvány miatt a közvetlen találkozásokra most nem nyílt olyan mértékben lehetőség, mint korábban, ezért sokkal nagyobb hangsúlyt kellett fektetni az online kampányra. Nyilván, ezzel nem lehetett teljesen pótolni a személyes kapcsolatot. Ez alkalommal a door to door inkább vidéken bizonyult sikeresebbnek, mint a városokban. Ugyan kolozsvári polgármesterjelölt vagyok, de az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökeként a vidéket is jártam, hogy segítséget nyújtsunk a helyi szervezeteknek. Összességében a kampányt jónak értékelem, és úgy érzem, hogy a körülményekhez képest sok településre eljutottunk, s mindent megtettünk, ami lehetséges volt az adott járványügyi helyzetben. Hogy ez a törekvésünk mennyire sikerült, ebben a pillanatban nem tudom megmondani, majd meglátjuk szeptember 27-én. Nyilván, nem csak a kampányról fognak az emberek véleményt nyilvánítani, hanem az utóbbi évek munkáját is értékelni fogják.

– Milyen üzeneteket próbáltak eljuttatni a kampány során a választópolgárokhoz, és kiket próbáltak elsősorban megszólítani?

Megpróbáltuk úgy felépíteni a kolozsvári és a vidéki kampányt, hogy minden társadalmi réteget és korosztályt meg tudjunk szólítani. Már a legelején ismertettük a választókkal, hogy mit sikerült megvalósítanunk a megyében és Kolozsváron az elmúlt négy évben, illetve bemutattuk az elkövetkező időszakra vonatkozó elképzeléseinket. Ebből kiindulva építettük fel a kampányunkat, s az ebben felvetett kérdéseket próbáltuk meg minél szélesebb körben tematizálni.

– Említette, hogy az elmúlt négy hétben sokfelé megfordult, és sok emberrel beszélgetett. Milyen főbb visszajelzéseket kapott a választóktól?

– Amit Kolozsvár kapcsán a leginkább érzékeltem, a forgalom kérdése volt. Mindenki megtapasztalhatta, hogy a város óriásit fejlődött az utóbbi tizenhat évben, amióta Funar eltűnt a politikai színtérről, ám az infrastruktúra jelentősen lemaradt. Ezzel kapcsolatban eléggé nagy hiányérzetük van az embereknek. Többen szóvá tették, hogy a polgármesteri hivatal ugyan sokat kommunikált a déli és az észak körgyűrűkről, de a gyakorlatban egy kapavágás sem történt. Ez szegénységi bizonyítvány az önkormányzat számára. Senki nem vitatja azt, hogy a városnak szüksége lenne metróra, de olyan körülmények között, hogy jóval egyszerűbb felszíni infrastrukturális fejlesztéseket nem sikerült megvalósítani, enyhén szólva, kicsit vicces erről beszélni. Azonban bármennyi utat is építsünk, ha az emberek napi szinten ugyanúgy személygépkocsival fognak közlekedni kisebb távok esetében, akkor változatlanul forgalmi dugóval kell szembenézni. Úgy vélem, ezen az áldatlan helyzeten csak úgy tudunk változtatni, ha valós közlekedési alternatívákat nyújtunk a lakosok számára. Tovább kell fejleszteni a közszállítást, és újabb buszsávokat kell létrehozni. Ugyanakkor városszéli parkolókat kell építeni, ahol a lakosok ott hagyhatják az autóikat, s onnan közszállítási eszközökkel folytathatják majd az útjukat a városban. Ehhez nyilván nagyon korszerű, kényelmes és sűrű járatú közszállításra van szükség. Mindemellett tovább fejleszteném a kerékpárutakat is. Természetesen a biciklizés soha nem lesz olyan alternatíva, mint a közszállítás, de kerékpárral is meg lehet tenni bizonyos távokat. 

Többen szóvá tették ugyanakkor az erdők parkosításának az ügyét. Az önkormányzatnak létezik ugyanis egy terve, miszerint a Bükköt és a Hóját parkosítani akarják. Én ezt kifejezetten pótcselekvésnek tartom. Szerintem nem parkosításra van szükség az esetükben, hanem elsősorban védelemre. Meg kell óvni ezeket az erdőket a jelentős urbanisztikai beavatkozásoktól, amelyek jelenleg zajlanak. A Bükk és a Hója nagyon jól van így, ahogy van, s meg kell őrizni ezeket kirándulóhelyeknek a kolozsváriak számára. Parkosításra elsősorban a városban van szükség. Rendbe kellene már végre tenni a Vasutas parkot, amelyet az önkormányzatnak sikerült megszerezni, de nem tett semmit a fejlesztése érdekében. A városnegyedekben sok helyen arról panaszkodtak a lakók, hogy a tömbházak közötti sétányok katasztrofális állapotban vannak. Nem hinném, ne lenne annyi pénz, hogy ezeket rendbe lehessen tenni.

Az emberek zöme ugyanakkor nem tudja, hogy a polgármesteri hivatal meglehetősen keveset költ kultúrára. A román és magyar színház, illetve opera minisztériumi alárendeltségben van, míg a bábszínház és a filharmónia a megyei tanácshoz tartozik. Tehát a fő kulturális intézményeket nem a városnak kell finanszíroznia. Ha megnézzük, hogy Kolozsvár költségvetési méretéhez képest arányosan a város mennyit költ kultúrára, az országos rangsorban kb. a 28. helyen vagyunk.

Sajnálom, hogy nem sikerült megszerezni a Continental, az egykori New York szálló épületét. Sokan hőbörögnek, ha Magyarország kormánya megvásárol egy ingatlant Erdélyben, de amikor ott volt az alkalom, hogy az önkormányzat ezt megtegye, hiszen elővásárlási joggal rendelkezett a New Yorkkal kapcsolatban, akkor nem élt ezzel a lehetőséggel. Jóllehet próbáltuk meggyőzni a mostani polgármestert is, hogy Kolozsvár egyik legpatinásabb épületéről van szó, ahol egy kreatív kulturális központot lehetne létrehozni, de süket fülekre találtunk. Az épületben a román-magyar kapcsolatokat elősegítő programoknak is teret lehetett volna biztosítani, például művészeti eszközökkel megragadni ezt a kérdést. Elmondtam az embereknek, ha én lennék a polgármester, külön pénzalapot különítenék el olyan projektek számára, amelyek konkrétan a román-magyar együttélést segítenék elő. Nagyon szép szólamok hangzanak el ugyanis a multikulturalizmusról és az interkulturalizmusról, de valójában nem létezik érdemi párbeszéd ezzel kapcsolatban. Mindannyian megtapasztalhattuk, hogy románok és magyarok eléggé párhuzamos társadalmakban élnek egymás mellett, sokszor még külön kocsmákban is járunk... Ezen a helyzeten is jó lenne változtatni a jövőben.

– Ezzel a kérdéssel függ össze a kolozsvári állomás épületére újabban kifüggesztett román nyelvű emléktábla. De ide sorolható a Mátyás-szoborcsoport talapzata elé kihelyezett Iorga-tábla ügye, amelyet az ügyészég kilenc év után a közelmúltban zárt le. A lényeg, hogy ez továbbra is a jelenlegi helyén marad…

Egy átiratot készülök benyújtani a szállítási minisztériumhoz és a vasútállomás vezetőségéhez, amelyben kérni fogom, hogy magyarul is írják ki azt az emlékszöveget, ami a kolozsvári állomás épületére kihelyezett román nyelvű táblán szerepel. Amúgy ez is helytelen, hiszen annyira sem voltak képesek, hogy az ékezeteket kitegyék. Az átiratban arra is kitérek, hogy 2018-ban benyújtottam a parlamentben egy interpellációt, amikor az állomásfőnökök nevét tartalmazó táblával kapcsolatosan zajlott a cirkusz, és amelyre a magyar állomásfőnökök neveit nem tűntették fel. Akkor azt válaszolták nekem, hogy amint hivatalos forrásból értesülnek az Osztrák-Magyar Monarchia idején az állomásfőnöki tisztséget betöltő személyek nevéről, akkor azokat is feltűntetik. Közben a táblát levették, de a továbbiakban nem történt semmi. Az átiratban erre is rá fogok kérdezni.

Sajnos, a Iorga-tábla kérdését csak részlegesen sikerült megoldani. Hangsúlyozom azért, hogy nem a szoborra került vissza a tábla, hanem a műemlék elé, a földre. Funar idejében a szobron éktelenkedett a felirat. Ezek még azok a dolgok, amelyeket nem sikerült orvosolni. Természetesen az lett volna az igazi megoldás, ha egyáltalán nem kerül vissza a tábla. Ez is azt jelzi, hogy azért a funari idők emléke és a régi beidegződések még mindig itt élnek velünk, s az egykori polgármester szavazói nem tűntek el nyomtalanul a városból. Tehát sok minden jó történt Kolozsváron, de azért sokkal többet is lehetett volna tenni. Nem volt nehéz Funar után jó polgármesternek lenni, főleg a magyar közösség szempontjából.

– Mit tapasztalt vidéken, a községekben és a falvakban milyen gondokkal küszködik a lakosság?

 – Vidéken az emberek teljesen más problémákkal küszködnek. A kis településeken a forgalom nem jelent gondot, több helyen viszont a Kolozsvárra való bejutás okoz nehézséget, lásd például Magyargorbót. Ugyanakkor vannak olyan községek, ahol még mindig nincs megoldva a szennyvízhálózat és a vízellátás. Léteznek továbbá megoldatlan föld- és legelőügyek. Sajnos, harminc évvel a forradalom után nem sikerült kibocsátani a birtokleveleket. A falvakon elsősorban ilyenszerű ügyekkel találkoztam...

Hány polgármester-jelöltet indít az RMDSZ a megyében? Vannak-e olyan helyek, ahol korábban nem volt jelöltje az RMDSZ-nek, de most pályáznak a tisztség elnyerésére?

– Jelenleg nyolc polgármesterünk van Kolozs megyében, Széken egy független magyar polgármester vezeti a települést. Ezekhez képest indítottunk még polgármester-jelöltet Vajdakamaráson, Kisbácsban, Magyargorbón és Magyarkapuson. Hogy pontosan hány polgármesteri széket fogunk megnyerni, nem tudom, de tény, hogy mindenütt van reális esélyünk erre. Mi bizakodóak vagyunk, az eredmény valójában két dologtól függ. Egyrészt a leadott szavazatszám mennyiségétől, másrészt pedig, hogy a kapott voksok mire elegendőek, azaz hány mandátumot jelentenek. Mindez viszont a részvételi aránytól függ. Hiába van növekedés a szavazatszámban, ha nagyon magas a román részvétel, kevesebb mandátumunk lehet, mint eddig. A megyei tanácsnál 2016-ban szerencsés helyzet alakult ki, ugyanis két plusz mandátumot kaptunk a visszaosztásból. Ugyanígy a városnál szintén kaptunk egy tanácsosi helyet. Mandátumokban kifejezve tehát 2016-ban jobb eredményt értünk el, mint 2012-ben. Mindez annak köszönhető, hogy 2016-ban nem volt olyan magas a román részvétel. Következésképpen jelenleg hét megyei és öt városi tanácsossal rendelkezik az RMDSZ, valamint sikerült megszerezni a megyei tanácsi alelnöki és a kolozsvári alpolgármesteri tisztséget.

– Az a tény, hogy az idei helyhatósági választások egyfordulósak lesznek, vagyis az a polgármester-jelölt lesz a nyertes, aki a legtöbb szavazatot kapja, feltételezhetően a mi malmunkra hajtja a vizet, hiszen a román szavazatok megoszlanak…

Ez valóban jelentősen segít bennünket, hiszen meggátolja, hogy a második fordulóban etnikai szavazás alakuljon ki. Ennek köszönhetően tudunk olyan helyeken is nyerni, ahol csak relatív többségben vagyunk.

– Milyen együttműködési lehetőségek körvonalazódnak a választások után? Kik jöhetnek szóba lehetséges partnerekként a román pártok közül?

– A megyei és a városi tanácsban a legnagyobb esély az együttműködésre a liberálisokkal van. Hogy ez konkrétan miként fog alakulni, majd meglátjuk. Sok függ attól, hogy a liberálisok milyen eredményt fognak elérni szeptember 27-én. Ha önállóan többséget tudnak alkotni mindkét testületben, akkor nem tudom, hogy mi lesz. Tény az, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) megerősödött a megyében, átvett szociáldemokrata párti polgármestereket is. A magyar közösségnek mindenképp az az érdeke, hogy egyik román párt se tudjon egyedül többséget alkotni, és szükség legyen ránk. Nem feltétlenül azért, hogy az RMDSZ-nek legyen magyar alpolgármestere és megyei tanácsi alelnöke, hanem főleg azért, hogy a magyar közösségnek legyen képviselete. Amennyiben mégis sikerül egyedül többséget alkotniuk, nem mondom, hogy nem lehetne esetleg tárgyalni, de akkor ennek egészen más súlya lenne. Ugyan 2016-ban megyei szinten egyezséget kötöttünk a PNL-vel, de ez nem azt jelentette, hogy mindenhol a liberálisokkal működtünk együtt. Helyi szinten figyelembe vettük a tanácsosi mandátumok számát, a települések sajátos érdekeit, és ezeknek a viszonyoknak megfelelően alakítottuk a helyzetet.

Többen jelezték, hogy a járvány miatt félnek elmenni szavazni. Ön mit javasol a magyar választóknak, illetve mire figyeljenek szeptember 27-én?

– A választópolgárok négy szavazólapot fognak kapni: az adott település polgármester-jelöltjeire, a megyei tanácselnök-jelöltekre, a helyi és megyei tanácsos-jelöltekre kell majd voksoljanak. Arra kérem az embereket, hogy az egészségügyi szabályok betartásával – megfelelő távolságtartás, maszkviselés és fertőtlenítőszer használata –, ne féljenek elmenni szavazni. Én úgy gondolom, hogy biztonságos körülmények között meg lehet tartani a helyhatósági választásokat. Amennyiben betartjuk azokat a szabályokat, amelyeket például az üzletben is alkalmazunk, akkor a szavazás sem lehet veszélyesebb a vásárlásnál.

Az elmúlt években számtalanszor bebizonyosodott, hogy a magyar közösség sajátos ügyeivel csak az RMDSZ foglakozik. Elismerem, nem tudja megoldani az összes felmerülő gondot. De megpróbálja megoldani. A román pártok csupán retorikailag üzennek a magyar szavazóknak, de amikor konkrétan kell tenni valamit a magyar közösség érdekében, akkor úgyis csak az RMDSZ az, amely megkísérli orvosolni a problémákat. És az sem igaz, hogy az RMDSZ csak a magyarok ügyeivel foglalkozik, hiszen ugyanúgy odafigyel az általános problémákra is.

Kolozsvárnak húsz éve van magyar alpolgármestere, amit 1989 óta először 2000-ben, még a Funar-korszakban sikerült megszerezni néhai Boros János személyében. Azóta folyamatosan volt alpolgármestere a kolozsvári magyarságnak. Bízom benne, hogy az idei önkormányzati választásokon jó eredményt fogunk elérni, és meg tudjuk őrizni eddigi pozícióinkat, amelyek segítségével az elkövetkező időszakban is szolgálni tudjuk a magyar közösséget.


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Koronavírus – Hétfőn 2844 esetet ...
Már csaknem 43 millió fertőzöttet ...
Kijev kemény reakcióval fenyegeti ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ