„A könyv csodálatos, (...) nyoma sincs benne sovinizmusnak”
Vissza

„A könyv csodálatos, (...) nyoma sincs benne sovinizmusnak”

Sokan várták már, hogy Kolozsváron is bemutassák Bánffy Miklós Erdélyi történet című trilógiájának román nyelvű kiadását, bizonyítja ezt a Művészeti Múzeum Tonitza termében egybegyűlt népes közönség is. Mi sem természetesebb, hogy a Bánffy-palota szolgáltatta a vasárnap délutáni könyvbemutató helyszínét, az ünnepségszámba menő esemény jelentőségét viszont beárnyékolta, hogy a mű román nyelvű változatának megalkotója, Marius Tabacu, betegség miatt nem tudott jelen lenni. Abban azonban a könyvbemutató négy közreműködője egyhangúlag megegyezett, hogy Tabacu remek munkát végzett, az 1600 oldalas mű román nyelvre való átültetése rendkívüli vállalkozásnak számít.

Az eseményen Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja köszöntötte az egybegyűlteket, aki egyben a moderátor szerepét is betöltötte. Bevezetésként elmondta: a Román Kulturális Intézet gondozásában megjelent trilógia előszavát Marta Petreu egyetemi tanár, író, szerkesztő jegyzi, aki sokat tett azért, hogy ez a kiadvány megjelenhessen román nyelven, az általa írt előszó pedig „közelebb visz bennünket a szerzőhöz, és megkönnyíti a befogadást”.

Felhívta a figyelmet Kósa András László „elévülhetetlen érdemeire” is, a Balassi Intézet bukaresti központjának igazgatója ugyanis szintén nagyban hozzájárult a megjelentetéshez, és mint a főkonzul megjegyezte, elég viszontagságos körülmények között zajlott ez a folyamat, „ha a regénynek lenne regénye, akkor ezt is megírhatnák”.

Mile Lajos főkonzul (Fotó: KMN)

Mile Lajos szerint Bánffy Miklós műve nagyon fontos szellem- és kultúrtörténeti forrás, ám az, hogy megjelenhetett román nyelven, túlmutat ennek jelentőségén, hiszen „egymás megismeréséhez a kultúrán keresztül visz az út, és talán az előítéletek eloszlatásához is ez a legjobb módszer”.

Ezt követően a kiadvány előszavát jegyző Marta Petreu beszélt kimerítő részletességgel Bánffy Miklósról és művéről, életrajzi adatokkal és irodalomtörténeti megjegyzésekkel kiegészítve. – Az 1600 oldalnyi regényfolyam minőségi próza a javából egy elképesztő szerző tollából. Nagyon örülök, hogy itt állok önök előtt, és elmondhatom, hogy irodalmi szempontból vitathatatlanul remekművel van dolgunk. Műfajilag a regényfolyam kategóriába sorolható, amely az osztrák-magyar monarchia alkonyát mutatja be a szerző kiváló tehetségének, valamint a könyv nagyszerű szerkezetének köszönhetően. Egy feszült korszakról van szó magyar szempontból, legalábbis én így értelmeztem a trilógiából – jegyezte meg Marta Petreu.

Kifejtette: a könyv két síkon zajlik, a személyes vonal alátámasztja a személytelen-politikai síkot, a kettőt pedig átszövi egy szerelmi történet. Több száz szereplője van a kötetnek, az erdélyi és monarchiabeli felső tízezer világát ismerhetjük meg, a szerző ugyanakkor nem kíméli a szereplőit, a szarkazmus és irónia ugyanúgy fellelhető a könyvben, akárcsak Bánffy Miklós karikatúráiban, fűzte hozzá az előadó.   

Marta Petreu, Lucian Nastasă-Kovács, és Kósa András László

– A regény bemutatja ugyanakkor a magyar parlamentet, az ott zajló meddő vitákat, megmutatja azt is, hogy az akkori politikusok nem fogták fel a korszak lényegét, nem látták meg változást, és ahelyett, hogy fékezzék a katasztrófát, vagy esetleg olyan irányba tereljék, amelyben még menthető lenne a helyzet, nem tesznek egyebet, mint felgyorsítják a pusztulást. A három, bibliai vételű kötetcím – Megszámláltattál..., És hijjával találtattál..., Darabokra szaggattatol... – is erre utal, Bánffy pedig a magyar politikai világot és a saját generációját tartja felelősnek a monarchia széteséséért – fejtette ki Marta Petreu.

Az előadó véleménye szerint Marius Tabacu munkája „nagyszerű esztétikai élményt nyújt, az olvasó nem ütközik semmiféle nyelvi nehézségbe, és szinte elámul, hogy milyen fantasztikus módon van román nyelvre átültetve”. – Ennek a könyvnek a megjelentetése nagyon örvendetes, jó dolog, végre megismerjük Erdélyt az arisztokrácia szempontjából is, nem csupán a paraszti világán keresztül. Az erdélyi nemesség magyar volt, jó erről végre tudomást szerezniük a román anyanyelvűeknek is. A könyv csodálatos, és kötelességemnek tartom megjegyezni, hogy nyoma sincs benne a sovinizmusnak, semmilyen oldalról. Egy olyan szerző könyvéről van szó, aki az emberekben az állampolgárokat látja, és elvárja, hogy a világ úgy bánjon velük – függetlenül attól, hogy milyen társadalmi réteghez, milyen etnikumhoz tartóznak – mint állampolgárokkal – összegezte véleményét Marta Petreu.

A könyvbemutatón felszólalt Kósa András László is, a Balassi Intézet bukaresti központjának igazgatója hangsúlyozta: ahhoz, hogy egy jól megírt irodalmi művet idegen nyelven ki lehessen adni, több feltételnek kell teljesülnie. – Az egyik, hogy kell egy jó fordító, és Marius Tabacu valóban nem lefordította romány nyelvre ezt a könyvet, hanem átírta, még ha ez furcsán is hangzik, a román közönség számára. Bátran állíthatom, hogy legalább annyira élvezetes román nyelven olvasni a könyvet, mint az eredetit. A másik, ami kell a kiadáshoz, hogy legyen egy olyan lektor, aki ezt megfelelően olvassa, hiszen nem elég önmagában egy fordítást elkészíteni, hanem annak a megfelelő idegen nyelvű környezetbe való beépítése is rendkívül fontos. Egy következő nagyon fontos lépés: megtalálni azt a kiadót, aki megjelenteti. Egy 1600 oldalas fordítás kiadásához kell egyfajta bátorság, ha ehhez hozzátesszük, hogy a trilógia megjelentetése román nyelven ma még jelent problémát, annak ellenére, hogy – mint Marta Petreu is hangsúlyozta – nem egy nacionalista mű, akkor érthető, miért volt bonyodalmas ez a folyamat – részletezte az igazgató.

Kósa András László megjegyezte: a trilógiát eredetileg tavaly, a centenárium évében szerették volna kiadni, de ez „természetesen” nem sikerült, de szerencsére végül találtak egy kiadót, és idén májusban megjelenhetett a mű.

A román nyelvű kiadványhoz Lucian Nastasă-Kovács történész, a Művészeti Múzeum igazgatója írt tanulmányt és szójegyzéket. A történész kiemelte: Bánffy Miklós művében a szerelmi történet összekapcsolódik a történelemmel, „ez egy különböző társadalmi kategóriákból származó emberekről szóló könyv, olyan portrékat rajzol például a román parasztokról, amilyet nem igazán találunk a román irodalomban”.

– Nem a nemzeti rivalitás szemszögéből nézi a dolgokat a szerző, számára a közösség a fontos, és tudja, hogy ez a közösség szenved. Bánffy nagyon jó jellemrajzokat alkot, érdemes elolvasni ezt a könyvet, és ne feledjük, hogy ennek a létezését Marius Tabacunak köszönhetjük, aki olyan tehetséggel ültette át ezt a művet magyarról románra, amit nagyon ritkán tapasztalhatunk – összegzett a múzeumigazgató.


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze
Oscar-díj – Franciaország a ...
CineFest – A Monos nyerte a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ