Ünnepség keretében nyitotta meg ma, május 17-én a kapuit a romániai, európai uniós és magyarországi forrásokból felújított gyalui várkastély. A Kolozsvár vonzáskörzetében található műemlék épület az Erdélyi Hagyományok Alapítvány irányítása alatt áll, miután az épületegyüttes visszaszolgáltatását követően Nagy Elek üzletember megvásárolta azt a Barcsay-családtól. Május 17-én és 18-án, szombaton is nyílt napot és családi pikniket tartanak, változatos foglalkozásokkal várják az érdeklődőket. A szombati program: középkori várjátékok és gyermekfoglalkozások a Salina Compania – Emese Park hagyományőrzőinek szervezésében; kalotaszegi muzsikusok zenélése; magyar és román nyelvű vezetett séta a Korzo Egyesület közreműködésével; Loose Neckties Society – a kolozsvári színészzenekar és Novák Péter örömzenélése. A programokra a belépés ingyenes.

Új, korszerű épületbe, a Monostori út 54C szám alatti ingatlanba költözött a gyermekpszichiátriai kórház, amely nemcsak a megyében vagy a régióban, hanem országos szinten is kiemelkedik a felszereltség és korszerűség tekintetében. A létesítményben külön emeletet alakítottak ki azoknak a kiskorúaknak, aki kábítószerfogyasztás miatt kerülnek kórházba. A főként uniós forrásból megvalósított befektetés értéke 38,8 millió lej volt.

A nemrég felújított Szamos-parton ismertette programját Oláh Emese, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje. Elmondta: folytatni kívánja az élhető város megteremtésére, a lakónegyedek fejlesztésére vonatkozó projekteket.

Szerda reggel nyolckor Bogya Zoltán vezetésével indultak útnak Kolozsvárról a zarándokok, akik a Mária-úton körülbelül 300 kilométer megtétele után, május 18-án jutnak el a csíksomlyói búcsúba.

A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal meghirdette a versenytárgyalást a Múzeum/Karolina téren levő obeliszk – régebbi nevén Státua – felújítására. A munkálatok során nemcsak felújítják az obeliszket, hanem díszkivilágítással is ellátják. A szerződés becsült értéke 390 ezer lej, amit a város saját költségvetésből finanszíroz. „A viszontagságos időjárás nyomot hagyott a műemléken. A domborművek megkoptak, a feliratot tartalmazó rész már alig olvasható. Ezért döntöttek a felújításhoz szükséges tanulmányok megrendeléséről és a műemlék helyreállításáról” – tudhattuk meg a polgármesteri hivatal közleményéből. A Státua B kategóriájú, azaz helyi érdekeltségű műemlék, amelyet I. Ferenc osztrák császár és felesége, Karolina Auguszta 1817-es kolozsvári látogatása emlékére, közadakozással gyűjtött összegből 1831-ben lepleztek le a város főterén, majd 1899-ben a Mátyás király szoborcsoport felállítása előtt költöztették el a jelenlegi helyére.

A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium újraindulásának 30 éves évfordulója alkalmából szerveztek ünnepséget a belvárosi unitárius templomban ma reggel. Az ünnepi istentisztelet után a kollégium egykori legendás tanáráról, László Gyuláról elnevezett tornaterem névadó ünnepsége zajlott.

Ünnepélyes keretek között ma átadták a teljesen felújított Központi Szállót, amelyet, mint ismeretes, 2020-ban vásárolt meg a Sapientia Alapítvány. A főtéri épületben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem népművészeti szaka és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány működik. A zárt körű esemény díszmeghívottja Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese volt; részt vettek az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői, Kelemen Hunor szövetségi elnök, politikusok, a kolozsvári akadémiai élet személyiségei. Az ünnepséget rangos néptánc-előadás gazdagította széki és kalotaszegi táncokkal.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szombati, kolozsvári közgyűlése idén is a hagyományos díjkiosztó ünnepséggel zárult a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében.

A Bánk bán szerzőjének, Katona József (1791-1830) drámaírónak mellszobra áll ezentúl a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak és a Kolozsvári Magyar Operának egyaránt otthont adó intézmény emeleti előcsarnokában. Török Richárd magyarországi szobrászművész (1954-1993) alkotását a művész édesanyja, Török Bódogné Edit adományozta. Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója elmondta: olyan drámaíró szobrát avatják fel, akinek színdarabjából készült opera az egyik legjátszottabb a magyar nyelvterületen. „Ma Erdélyben, Kolozsváron azt ünnepeljük, amink van. Számot vetünk értékeinkkel, és ezt a mai napot felhasználjuk arra, hogy ezeket az értékeket tudatosítsuk a világban” – mondta Kőrösi Viktor Dávid vezető konzul „A szobor a legjobb helyre került, elmondhatjuk: Katona József hazaérkezett” – fogalmazott Nyíri Csaba nyugalmazott polgármester és a szoboradományozás ötletgazdája. Török Bódogné elmondta: férje családja Erdélyből származik, és fia sok jó tulajdonságot hozott erdélyi őseitől. Egyed Emese irodalomtörténész a Bánk bán színmű kolozsvári vetületeit mutatta be, kezdve a 20. század eleji kolozsvári Bánk bán-film forgatásával, a Váróterem projekt által 2013-ban létrehozott iskolai előadáson keresztül, az erdélyi származású Magyari Ágnes A főügyész egy napja című novellájáig. Az esemény zenei vetületeként Pataki Adorján operaénekes énekelte el a Bánk bán című operából a Hazám, hazám… című áriát (zongorán közreműködött Horváth Zoltán zongoraművész).

Körülbelül 700 ezer tavaszi virágot ültettek ki városszerte tavaly novemberben, amelyek szebbnél szebb színekben pompáznak most a parkokban, zöld övezetekben. A szemet gyönyörködtető látványhoz néhol „virágparfüm” is társul, ha szerencsénk van.

Kedvezett az idő vasárnap, április 7-én a kirándulásnak, akik útnak indultak és eljutottak a Sárdi-rétre, nem bánták meg. Ritka látvány a virágzó kockásliliom, áprilisban virágzik, de akár már március végén is viríthat. A mocsári kockásliliom vagy kotuliliom Európában főleg Közép- és Délkelet-Európában található meg, általában szórványosan, a gazdálkodás miatt sok helyen a kihalás fenyegeti, ezért több helyen védett növény – olvasható a Wikipédián. A (Kolozs megyei) Sárdi-rét is természetvédelmi terület, a táblán feltüntetett felszólítást betartották a kirándulók, senki sem szedett virágot…

Vasárnap a Horea úti neológ zsinagóga mellett lévő új zsidó kulturális központban ünnepelték a Purimot. Vasile Socea vezette Mazel Tov klezmeregyüttes karneváli hangulatot idéző koncertje dinamikus klezmerzenével, jiddis, héber, ladino és román nyelvű dalokkal szórakoztatta a közönséget. Ugyanakkor a Shira Hadasha kórus tagjai hagyományos purimi dalokat énekeltek. Elhangzott: A Purim azon kevés zsidó ünnepek egyike, amelyeket nem valamely tragikus, hanem örömteli, vidám esemény ihletett. A történetet az ószövetségbeli Eszter könyve örökíti meg, amely szerint Eszter, Ahasvérus király zsidó felesége meghiúsítja a király első emberének, Hámánnak a szándékát, miszerint a birodalom teljes zsidóságát kiirtja. Az eseményen ugyanakkor megemlékeztek Schwartz Róbetről, a Kolozsvári Zsidó Hitközség volt elnökéről, aki egy évvel ezelőtt távozott el közülünk.