Kör, kör, ki játszik? – Vajasdon találkoztak a Fehér megyei magyar óvodások

A népi gyermekjátékok kiapadhatatlan ihletforrást jelentenek A SZERZŐ FELVÉTELE
Fehér megyében immár kilencedik alkalommal hangzott fel a Kör, kör, ki játszik? kérdés, és idén épp ennyi csoport válaszolt igennel a népi gyermekjátéktalálkozó felhívásra. Az óvodásoknak szánt, váltakozó helyszínnel megvalósított programot ezúttal a Gyulafehérvártól néhány kilométerre fekvő Vajasdon tartották meg május 11-én, szombaton.

Az erre az alkalomra pompásan feldíszített, zsúfolásig megtelt kultúrotthonban a találkozó ötletgazdája, Székely-Bányai Andrea magyarlapádi óvónő köszöntötte elsőként az egybegyűlteket, kiemelve azt, hogy a gyerekek számára jó érzés körben állni és egymás szemébenézni, megfogni egymás kezét, és így bátorítani egymást, miközben a nagyszüleik, dédszüleik által játszott játékokat és táncokat mutatják be.   

Magyari Enikő vajasdi óvónő megköszönte a szülők lelkes hozzáállását és egy Csukás István-idézettel példázta a találkozó fontosságát: „Legszentebb dolog a barátság, többet ér, mint minden királyság. Játszani legalább ketten kell, de inkább tízen, húszan, mert a közös játék a legnagyobb dolog az életben.”

A gyerekek színvonalas produkciói újra bebizonyították: a népi gyermekjátékok kiapadhatatlan ihletforrást jelentenek, amit a legváltozatosabb módon lehet alkalmazni. A kicsik szemmel láthatóan nagyon élvezték ezt a „műfajt”, hiszen nagy élvezettel álltak színpadra, nem is akadt köztük senki, aki visszalépett volna. A közel egy évtizedes néptánctalálkozó bebizonyította, hogy elidegenedő világunkban, a néptánc, a hagyományok ápolása révén közösséget lehet kialakítani, a szombatihoz hasonló találkozókon pedig a szórványtelepüléseken élő gyermekek átélhetik az összetartozás örömét.

Mivel a találkozó nem versenyszerűen zajlott, a Boros Anna Imola, Köllő Éva, Szilágyi-Székely Melinda és Varga Melinda tanítónők alkotta zsűri mindegyik csoportot a legkiemelkedőbb teljesítményéért díjazta. A gyulafehérvári óvodások Katica nevű csoportja bizonyult a legsokoldalúbbnak, a leggyakorlottabbnak a Miriszló Gyöngye, a leghagyományőrzőbbnek pedig a magyarlapádi Angyalkert. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium két csoporttal is jelen volt az eseményen: a középsős Őzikék volt a legjátékosabb csoport, a nagycsoportos Manóknak volt a legjobb koreográfiájuk. A legritmikusabbnak a bethlenszentmiklósi Gombák, a legösszeforrottabbnak a torockószentgyörgyi Kankalin, a leginnovatívabbnak a felvinci Virágok, a leglelkesebbnek pedig a vajasdi Babóca csoport bizonyult.

A színpadi fellépéseket ötletes kézműves foglalkozások kísérték. A találkozó szeretetvendégséggel zárult, amelyen a vajasdi szülők fánkkal, pogácsával és egyéb finomságokkal kedveskedtek a megye minden sarkából összesereglett gyerekeknek.